Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MŰVELTSÉG ÉS MŰVELŐDÉS

azonban meghagyták az alsóbb osztályos lányok után esztendőn­ként négy, a felsősök után fejenként hat forintos fizetési kötelezett­séget. 116 1823-ban huszonnyolc szülő aláírásával azt kérték, hogy a fiúgyermekek „legalább míg á nagy Oskolába való járásra alkalma­tosak lesznek, azaz nyolcz vagy kilencz Esztendős korukig" járhas­sanak a közeli lányiskolába. 117 A kérelem azonban nem járt sikerrel, mert még ugyanezen év májusában a lányiskolák jelentették, hogy összesen az öt iskolában 77 fiúgyermek tanult, akiket eddig befo­gadtak, de most - a kapott felsőbb utasításnak megfelelően - haza küldték őket. 118 A nemesek előszeretettel járatták leányaikat az isko­lákba, sőt - a kérvényt aláírók összetétele szerint - a kisebb fiúkat is inkább engedték volna oda, mint a központi, de távoli fiúiskolába. A lányok tanítóinak ellenőrzése kedvező eredményekre vezetett. 1832-ben pl. a Hunyad utcai elemi iskolában már 47 „oskolás leány­kát" találtak, s a könyv nélküli feleletekben és az olvasásokban is előmenetelüket rendben találták. 119 A Meggyes alji iskolában éppen ellenkező eredményű lett a vizsgálat, amire a szülői panaszok és a tanulólétszám fogyása is felhívták a figyelmet. Egy Szilvási János nevű tanító módszerei és viselkedése egyaránt megbotránkozást keltettek. A részegeskedő, illetlen beszédű, a szülők mesterségéből gúnyt űző tanárt a szülők sem tartották alkalmasnak az „erkölcsök pallérozására", s arra kérték a konzisztóriumot, hogy szabadítsa meg őket a renitens embertől. A színvonal romlásához mindenkép­pen hozzájárult, hogy Szilvási a „mostanában irni kezdő gyerme­keket az nagyobb rosszul tanított gyermekekre bizza, kik ojj roszul vetik meg fundamentumát az Írásnak mejjet eléggé visza pótolni so­ha nem lehet". 1844-re Vay Ábrahám gróf tevékeny közreműködése nyomán összegyűlt egy leánynevelő működéséhez szükséges összeg. A Le­ánynevelő intézetet Pálóczy László segédgondnok 1846. szeptember l-jén nyitotta meg, vezetésére pedig Karács Terézt kérték fel. Karács Teréznek a leánynevelésről vallott nézeteit ekkor már ismerni lehe­116 SRK. RB. I. 5/2. 117 SRK. RB. I. 3/6. 118 SRK. RB. I. 3/6. 119 SRK. RB. I. 4/1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom