Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

Vallási megoszlás utcák szerint 1771-ben Utca Római kat. család Református család Lutheránus család Görögkeleti család R. k.ref. család R. kgörögkeleti család Luthref. család Összesen % Szirma 20 66 0 0 0 0 1 87 18,51 Újváros (észak) 15 65 5 1 0 1 0 87 18,51 Piac 9 31 1 8 0 0 1 50 10,64 Fábián 21 30 1 0 0 1 0 53 11,28 Papszer 0 26 1 ü 0 0 1 28 5,96 Újváros 6 22 3 0 0 0 0 31 6,60 Közép 1 19 0 0 0 0 0 20 4,26 Kenó 4 19 2 0 0 0 0 25 5,32 Kádas 0 18 0 0 0 0 0 18 3,83 Tetemvár 6 14 0 1 1 0 0 22 4,68 Malomszög 2 12 1 0 0 0 0 15 3,19 Kandia 5 8 6 0 0 0 0 19 4,04 Czikó 2 7 0 1 0 0 0 10 2,13 Szentpéteri kapu 3 2 0 0 0 0 0 5 1,06 Összesen 94 339 20 11 1 2 3 470 100,00 Eszerint az összeírt miskolciak 74%-a református, 20%-a pedig, a második legnagyobb felekezetet jelentő, római katolikus vallású volt. A vizsgált forrásban nem minden esetben adták meg az utcanevet, ezért is van különbség az összeírásban szereplő teljes népesség alábbi vallási adata és a fenti között: a reformátusok aránya tehát 65%, a római katolikusoké pedig 23% lehetett. Mindez nagyjából megfelelt az 1780. évi állapotnak, ugyanakkor a római katolikusok létszáma közel tíz év alatt 7%-kal növekedett. 35 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b Sp.XXI. Fs. VII. 73/1-6.