Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

Vallási megoszlás 1780-ban Felekezet Családfő % Református 707 64,86 Római katolikus 256 23,49 Evangélikus 87 7,98 Görögkeleti 24 2,20 Evangélikus-reform árus 7 0,64 Római katolikus-görögkeleti 5 0,46 Római katolikus-református 3 0,28 Görögkeleti -református 1 0,09 Összesen 1090 100,00 A hagyományosan többségben lévő reformátusok nagyságrend szerint a következő utcákban laktak: Újváros, Szirma, Piac, Fábián, Papszer. A tetemváriak nagy része szintén a reformátusokhoz tartozott. A római katolikusok nagyobb hányada is az Újvárosban, a Szirma és a Fábián utcában lakott, első tekintetre tehát nem képeztek különálló vallási „szigetet". Ugyanígy a kis létszámú lutheránus csoport is főként újvárosi és Szirma utcai volt. A Kandia utcában jelöltek még hat lutheránus családfőt is. Közel 30 évvel később, 1798-ban a következőképpen összegezhető a lakosság vallási tagozódása, amely kép azonban nem teljes, mert számunkra ismeretlen ok miatt, a „görögök" egyáltalán nem szerepelnek az összeírásban. Mint majd látni fogjuk, jelenlétükre más források utalnak. Vallási megoszlás 1798-ban Felekezet Családfő % Református 2230 68,30 Római katolikus 685 20,98 Evangélikus 268 8,21 Izraelita 82 2,51 Összesen 3265 100,00 36 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b Mt. III. Fs. I. sz. n. 37 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/f 11. k.