Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

kiadja az 1825-ös nemesi összeírással mutatkozó különbséget. (Néhánynak a foglalkozását is megjegyezték, volt közöttük gazdálkodó és néhány kézműves, csizmadia, gubás, asztalos stb.) A vármegye e tárgyban tanúsított fokozott ügyintézése arra utal, hogy e kétséges nemeslétszám csak az alsó határa volt ennek a kellően még fel nem tárt jogállású csoportnak. Az bizonyos, hogy a közgyűléseken, az ott megejtett szavazásokon részt nem vehettek, vagyis a nemesi címmel járó politikai jogaikat nem gyakorolhatták, viszont a kisnemesség szemében a legfőbb értékkel, az adómentesség jogával élhettek. Borsod megye és Miskolc városa távolról sem akarta ezeket a dubitatusokat jobbágyi sorba taszítani, ezért határozottan megtiltották, hogy a kétséges nemeseket bárki akár adófizetés, akár a katonai beszállásolás kötelezettsége alá vesse.

296 Éppen ezért az érintettek nem is nagyon törekedtek az igazolási eljárásokon magukat tényleges nemessé nyilvánítani, csupán egy-két ilyen ügyintézésről vannak adataink az 1840-es évek elejéről.

297 A nemesi összeírás magában foglalta a honoratiorokat is, sajnos ezeket nem minden kerületben írták össze külön, számuk alsó határa Miskolcon 45 fő. Külön számbavételüket azért szorgalmazták, mert Borsod megye az elsők között biztosított szavazati jogot a megyei közgyűlésen a honoratioroknak, megnyitva ezzel az utat a helyi képviseleti rendszer polgári szempontű reformja előtt.

298 Mind a nemesek, mind a nem nemesek statisztikája alapján azt mondhatjuk (vö. 13. sz. melléklet), hogy Miskolc két évtized alatt látványos vagy jelentősebb népességfejlődésen aligha ment át, csak kevéssé emelkedett az adózók és ugyanígy vagy épp stagnált a nemesek nyilván tartott száma is. A rendi viszonyok bomlásának, elhalványulásának újabb jelét láthatjuk a házasságkötések statisztikáiban. (Ld. 35. sz. melléklet.) Három év református házasságkötéseiben több mint 40% azoknak a „vegyes" frigyeknek az aránya, ahol vagy a vőlegény vagy a menyasszony rendi állása eltért leendő házastársáétól. Hozzávetőlegesen ugyanakkora arányban mentek feleségül nemes lányok nem nemes férfiakhoz, mint fordítva, vagyis a nemesi cím a párválasztásban 296 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1501/e. 800/1840. sz., 254/1840. sz. 297 B.-A.-Z. m. Lt. LV. A. 501/e. 5648/1842. sz. stb. 298 Ld. erről egykorúan pl.: SZŰCS M. 1981. 135-136. p.