Miskolc története III/2. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSI TÁRSADALOM

már nem játszott komoly szerepet. A házasságkötéseknek továbbá majdnem 40%-a köttetett „tisztán" két nem nemes és mintegy 20%-a két nemes között. Hasonló lehetett a helyzet a római katolikus nemesek és nem nemesek házasodási szokásaival is, már csak azért is, mert a házasságkötések terén az 1840-es évek eleje a felekezetek közötti hagyományos válaszfalak látványos leomlásának (pontosabban a téma által felvetett politikai kérdéskör felszínre kerülésének) időszaka is.

299 A házasságkötéseknek három év alatt mintegy 15%-a volt vegyes házasság, többnyire római katolikussal, de előfordult evangélikus és görögkeleti házasféllel is. Mindez a polgári felfogásnak a magánszférába történő behatolásának jeleit is mutatja. A református házassági anyakönyv másik fontos adata a származáshelyekre vonatkozik. Igaz ugyan, hogy Miskolc népessége stagnált vagy legalábbis nem produkált látványos fejlődést ezekben az években, a házasságkötések azonban azt mutatják, hogy a város komoly vonzerőt gyakorolt szűkebb és tágabb környezetére. (Ld. 36. sz. melléklet.) A házasságkötések majdnem 40%-ában az egyik házasfél nem helybeli (miskolci) illetőségű volt, sőt mintegy 6% volt azoknak az eseteknek a száma, amikor egyik sem. Miskolci férfiak viszonylag nehezen csábítottak ide más illetőségű menyasszonyt (mintegy 5%), bevándorló férfiaknak viszont viszonylag jó esélyük volt valamely miskolci családba való beházasodásra (mintegy 23%), s ez utóbbiaknak is több, mint fele Borsod megye határain kívülről érkezett. A halotti anyakönyvek szerint az elhalálozások száma a három év alatt összesen 1239 volt.

300 Sajnos az elhunytak foglalkozását nem jegyezték be, fontosabb adat még innen, hogy a 15 év felettiek átlagos életkora nőknél 50, a férfiaknál 45 év volt, tc vábbá 127 elhunytról jegyezték be családi állapotként, hogy özvegy, de ezek közül csak 1 (!) volt férfi. Az özvegyasszonyok többsége (79 fő) nem nemesként hunyt el. Miskolc református lakosságával kapcsolatban egyébként a szakirodalomban rendszeresen túlzó adatok jelennek meg a lélekszámot illetően.

301 Az 1847-es egyházbér-fizetők lajstro299 Borsod vármegye és Miskolc e kérdésekben játszott országos szerepéről ld. pl.: FAZEKAS Csaba másik tanulmányát jelen kötetben. 300 MOL. Filmtár, A 1428. sz. tek.; B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1926, 17. köt. 301 Ld. erről FARAGÓ Tamás tanulmányát és idézett forrásait a jelen kötetben.