Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI
sal kapcsolatban történik említés az Arnót utcáról, a Kenő, a Fábián, a Derék utcák és az Új-sor „környezetében". 10 A miskolci macedón kereskedők „cincár" elnevezése, megjelölése hivatalos iratokban (városi jegyzőkönyvek, statútumok, limitációk) nem fordul elő. A kompánia tagjai a XIX. század elején mégis panaszkodnak, hogy a köznép cincárnak gúnyolja őket, holott van nekik tisztes népnevük is. A szó „a kik egyéb eránt Czinczároknak neveztetnek" szövegkörnyezetben 1784-ben fordul elő először magyar nyelvterületen, s azoknak a - vélhetően - szerbeknek a nyelvéből került át a köznyelvbe, akik a macedorománokkal együtt vándoroltak, kereskedtek, esetleg egy kompániába is tartoztak. 11 Emellett a „vlach" vagy „macedovlach" elnevezés, népnév használata jellemezte a miskolci kereskedő közösség belső életét. Pecsétes leveleiken, beadványaikon ez így olvasható: „a miskólczi macedó-valachusok közössége". A macedovlach elnevezést később, az irodalmi nyelvben felváltotta a makedoromán. Miskolcon - de más településekről szóló leírások szerint is - a macedovlachok egymás között saját nyelvükön beszéltek, de a kereskedelmi életben, vagy a másokkal való érintkezés során a görögöt használták. A görög a balkáni, soknemzetiségű régióban a „világnyelv" szerepét töltötte be. 12 Az írásban viszont - a mai értelmezés számára nem kis gondot okozva - a görög és a macedovlach együtt, keverve jelenik meg. A kereskedők egy része - főleg Eger példája bizonyítja - szerb volt, akiket a magyar városokban „rác"-oknak, ritkábban „illir"-eknek neveztek. Miskolcon is előfordulnak szerb családnevek, de inkább a XVIII. század végén, XIX. század elején. A XVIIT. század első felében más népnevekkel egyező közegben jelenik meg. így a város jegyzőkönyvébe 1722-ben jegyezték fel, hogy „az itt közöttünk kereskedő Ráczok, Görögök és Arnótok" a Tiszán-túli területekről és még Gyöngyös környékéről is ide szállítják vásárolt boraikat. 13 1727ben pedig olyan városi statútum születik, amely a „görögök, ráczok, 10 SZENDREI J. 1904. 599. p. 11 TESz 1967. 439. p. 12 BÁN P. 1989. II. k. 255. p. 13 B.-A.-Z. m. Lt. 1501/a. I. k. 710. p. (815. p.) ill. SZENDREI J. 1904. 559. p.
