Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

lette földet.

251 A hirtelen hóolvadás is beázáshoz vezethetett, s a pincék természeti viszonyai, a hegyoldalak vadvizes jellege, s a vizet könnyen áteresztő „szappankő" anyaga is oka lehetett a csepegésnek.

252 A pincék legfontosabb része a kőlyuk vagy más néven a „pince sírja" volt, ezt a szabadba vezető torkával együtt vésték ki különféle hosszúságúra, sokszor lépcsővel. 1779-ben a Tetemváron özvegy Rokitovszkynénak, újabb nevén Galuskánénak 4 öl (7,6 m) hosszú volt a pincéje, míg Hegedűs Mihálynak 1781-ben a Hóhérbástyán 13 L

/2 öl (26 m) hosszú 1 öl és 5 láb (3 m) széles. Amikor ez utóbbit felbecsülték, levontak az értékéből durva megmunkálású falának „simítás nélkül való vágása" miatt.

253 Ugyancsak az Avason, a Papszer feletti pincesorban nemzetes Szálai András pincéjét 17 1

/2 öl (33 m) hosszúnak és 1 V2 öl (2,8 m) szélesnek mérték 1781-ben.

254 A vájatok magassága két méter körül volt.

255 Egy ingatlanhoz több járatot is vághattak a pincetorokból vagy az előző vájatból, kettőt, de volt eset, hogy hármat, mint Víg László tetemvári ingatlanán 1770-ben.

256 Ha a pinceásást szakértelem vagy vigyázat nélkül ásták, könnyen egy másik üregbe akadhattak, s belyukadhatott a szomszéd pincéje.

237 A kb. 2-3 m hosszú pincetorkot az igényesebbek boltozassál fedték (ezen pincének az torka vagyon köbül bóthajtással kirakva)

258

, s ajtót tettek rá, s a pince többi részét már kívülről építették hozzá. A pinceház vagy borház csak a módosabbak ingatlana volt, s különféle építőanyagból, formában és minőségben készülhetett. A legegyszerűbb a „bogárhátú pinceházacska"

259 volt, melyet náddal, vagy zsúppal fedtek.

260 1768-ban egy Angyal-völgyi pincét becsülnek fel „régimódira alkalmaztatott külső részével" együtt. Az 5,7 m hosszú épületbe tőkezáras fenyőfaajtón keresztül lehetett bejutni, s ez elé 251 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. IX. 986. 252 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1232. 253 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 262. 254 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 261. 255 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1252. 256 GYULAI É. 1999/a. 166-167. pp. 257 B.-A.-Z. m. Lt. TV. 1501/b. V. 1197. 258 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 212. 259 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 6. köt. 169. p. 260 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. 1501/e. 1822/250.