Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

tartása is a város feladata volt. Amennyiben a gaz ellepte a pástot, a tanács pénztárából fizették a megtisztítását, de a gazdáknak marháik után meg kellett ezt fizetni.

202 Ügyeltek arra is, hogy a legelőket ne kaszálják le a miskolciak,

203 illetve, hogy idegenek ne hajtsák marháikat az egyébként is szűkös legelőkre.

204 Ugyancsak ellenőrizték a pásztorok tanyáit is.

205 A miskolci legelők a rétek mögött és mellett főként az Előér és Sajó között terültek el. A Nagy-Pástnak nevezett legnagyobb legelő az Alsó nyomáson túl az Előér torkolatától a Sajóig terjedt. A zsolcai úttól északra volt a Zsebehát-pást, illetve a Gömös-ér melletti és a Holt-Sajó-szögben lévő legelő. A városhoz legközelebb a Halicka esett a Felső nyomás földjei mellett.

206 A város nyugati határában alig voltak legelők, a Csabai nyomásba beékelődve, a Szinva két partjának vizenyős területe megmaradt legelőnek, a közelben a XVIII. században a mészárosok aklot is építettek. A legelők egy részét a folyók áradásakor elöntötte a víz, s ilyenkor az egyébként is csekélynek tartott pást még inkább lecsökkent.

207 A legelőkön tűnt ki leginkább, hogy Miskolc a vizek városa volt az újkorban, s aki a rétek, legelők világába merészkedett, vízfolyások, hidacskák, úsztatok, holtágak, vizenyők, rekettyés-galagonyás berkek között találta magát, körülötte csordák, gulyák, ménesek és kondák legeltek, ittak vagy deleltek. Az Előér nagy hídján kívül számtalan kisebb hidacska segítette az állatok közlekedését, ilyen volt közvetlenül a folyón túl a Görbe-éren

208 és a zsolcai Sajó-híd felett a folyóba szakadó Gémes- vagy Gömös-éren is.

209 A folyók veszélyt is jelentettek a legeltetésben, meredek partjukról, vagy a hidakról az állatok könnyen a vízbe estek, amint 1769-ben történt a Sajó-parton.

210 A telki rétek földrajzi nevei is utalnak a legelők használatára és az állatok moz202 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 23. köt. 82. p. 203 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 39. köt. 177-178. p. 204 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 56. köt. 89. p. 205 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 27. köt. 226. p. 206 Domby-féle határtérkép: 1817. HOM. HTD. Lt. sz.: II. 6. 207 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 56. köt. 89. p. 208 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 7. köt. 221. p. 209 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. IX. 996. 210 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 6. köt. 56. p.