Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

gására: Baromállás, Bornyú-déllő,

211 Bikás, Halickára-járó, Görbe-érre járó, Pástra-járó, Péter-rév. A szántók dűlőneveiben a „-járó" utótag mindig legelőre járó utakat jelöl. A legelőt vásár idején a szekeres árusok éjszakázásra is használták, hiszen a több napos sokadalmak idején nem maradhattak éjszakára a miskolci utcákon. A szekerükön a csillagos ég alatt háló vásározók könnyű prédát jelentettek az űtonállóknak, tolvajoknak.

212 A kereskedők néha a legelőn árulták a miskolci vásárra hajtott állatokat, ezt azonban a város vezetése szigorúan tilalmazta.

213 A város északi dombjain a szőlőhegyek és szántók között is legeltek a miskolci csordák, erre utal a Kőbánya alatti Közdomb neve. Miskolcon 1780 körül a rétek és legelők nagysága nem különbözött jelentősen, a 3 198 275 négyszögöl (1150 ha) nagyságú legelőállomány

214 a város teljes területének 23%-át tette ki. A kaszálókkal szemben a legelők területe nem csökkent, sőt valamennyit még nőtt 1817-re, talán éppen a rétek egy részét alakították legelővé. A Domby-féle telekmérés szerint 1817-ban 1309 ha legelő volt Miskolcon, a város területének 25%-a, vagyis a legelők aránya nem változott számottevően. A miskolciak mégis csekélynek tartották, s akárcsak a korábbi századokban, a XVIII-XIX. században is a szomszéd helységek rétjeire és legelőire szorultak. 1797-ben a szárazság miatt „marháink szokott legelője megfogyván és kiszikkadván", kevés volt a használható legelő, ezért a város tanácsa a tapolcai apátság inspektorához fordult, engedélyezze, hogy a város csordája „szokás szerint" Jenkén, gulyája és ménese a tapolcai mezőn legelhessen. Ugyanakkor a diósgyőri uradalom Tebe körüli legelőjét is bérbe vették.

215 (Erdő) Még inkább a szomszéd határba szorultak a miskolciak az erdőket illetően. Az erdők hiánya már a korábbi századokban is jellemezte Miskolc természet- és gazdaságföldrajzát, s az ártéri ligeteket kivéve továbbra sem élhették saját erdejüket a mezőváros lakói. 211 PESTHY F. 1988. 213. p. 212 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 31. köt. 141. p. 213 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 2. köt. 641. p. 214 B.-A.-Z. m. Lt. IV. T. 121/3. 215 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 23. köt. 91. p.