Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

MISKOLC VÁROS AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN Ügy város, különösen, ha az 1848 előtti Magyarországon nem a legmagasabb jogi kategóriával, a szabad királyi városi ranggal rendelkezett, hanem csupán mezővárosnak számított, kétféleképpen jelenhetett meg az ország politikai színpadán. Egyrészt olyan események, történések, döntések színhelye lett, amelyek az ország illetve az állam által ellenőrzött lakosság egészére vagy meghatározó csoportjaira kiterjedtek; másrészt pedig annak a vizsgálatát is jelenti, hogy hogyan és milyen témákkal kapcsolatosan jelent meg Miskolc az ország más részein élők számára, milyen itteni hírek érdemelték ki a szélesebb körű nyilvánosságot. Monográfiánk jelen fejezetében e kétféle folyamat ismertetését kívánjuk nyújtani, vagyis egy áttekintést azokról a fontosabb eseményekről, melyek a borsodi régió határain túl ismertté tették Miskolc város nevét. Természetesen a teljességre, vagyis Miskolc minden fontosabb említésének számbavételére nem törekedhettünk, legfeljebb a fontosabb irányvonalak megrajzolására. A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC KORA Miskolc e hosszú másfél évszázad alatt igazán csak két alkalommal vált Magyarország tényleges központjává, mindkét alkalommal a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején. Az 1703-ban a Felső-Tisza vidékéről induló, majd 1709-1710 körül ugyanoda visszaszoruló nemzeti felszabadító mozgalomban Miskolc kedvező