Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

földrajzi fekvése révén kaphatott fontosabb szerepet.

1 A század első évei tehát igencsak mozgalmasak voltak a miskolciak számára. I. Lipót 1703. április 11-i oklevelében éppen hogy biztosította Miskolc elzálogosítását a város részére minden uradalmi jövedelemmel együtt/ amikor Rákóczi Brezán (Brezna) várában kibontotta a felkelés zászlaját, s hadba hívta az ország nemes és nemtelen lakóit egyszerre a „régi szabadság" helyreállítása, illetve a „porcióztató, sónkat, kenyerünket elvevő" Habsburg-hatalom ellen. Célja egyszerre volt továbbá az önálló államiság biztosítékainak megteremtése, valamint a nemzeti megújulás kibontakozásának elősegítése.

3 Az ország területére lépő Rákóczihoz több település népe csatlakozott, fegyveres ereje nőtt, ugyanakkor egyes nagyobb mezővárosokat csak nehezen tudott hódoltatni. Nem bizonyult könnyűnek Tokaj bevétele sem, mely végül a kurucoknak 1704. január 16-ra sikerült. Rákóczi 1703 végén még úgy vélte, hogy erre nem sok a reménye, de Tokaj kedvező fekvése miatt szüksége volt rá.

4 A Szerencs felől érkező Rákóczi 18-án ért Miskolcra és itt alakította ki téli szálláshelyét.

5 Március 3-ig maradt a városban,

6 innen irányította a szabadságharc katonai cselekményeit, illetve szervezte új utakra lépő államának közigazgatási, gazdasági stb. szervezetének kiépítését, működtetését.

7 Miskolc ügyeivel persze már korábban, 1703 folyamán is foglalkozott. Legnagyobb jelentősége annak az intézkedésnek volt, amikor 1703 novemberében a tokaji táborból elrendelte, hogy Borsod megye ne kényszerítse a város lakóit fegyverfogásra, 1 Vö. NAGY M. 1994. 64. p. 2 Az 1702-1703. évi intézkedésekről részletesen: SZENDREI J. 1904. 482-484. p.; SZENDREI J. 1890. 380-403. p.; LEVELES E. 1929. 64-66. p.; illetve általában igazgatástörténeti folyamatokra Id. jelen kötetben STIPTA I. tanulmányát. A vonatkozó fontosabb forrásokat kiadta: TÓTH P., 1986. 3 Ld. minderről többek között: R.VÁRKONYI Á. 1989/a. 173-174. p. 4 RÁKÓCZI F. 1985. 91-95. p. 5 Egyes adatok szerint a szabadságharc kitörésekor nem éppen Rákóczi iránti szimpátiája ütközött ki a miskolciaknak, mert a várost bekerítették „tövissel a kurucság újabb feltámadásának alkalmatosságával". FÉNYES E. 1851. III. köt. 103. p. 6 Rákóczi főhadiszállásainak változására részletesen: ESZE T. 1955. 554-555. p.; Rákóczi itt-tartózkodását tévesen január 19.-március 4. közé teszi: LEVELES E. 1929. 70. p. 7 Itteni tevékenységének dokumentumaira ld. pl. ESZE T. 1955. 102-138. p.; BÁNKUTI I. 1989. 46-70. p. stb.