Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP
nosan dívott - és a mérés eszközéről kötélnek is nevezett - királyi holddal, kb. 8400 m 2-rel azonos, a XVIII. század használt mértékegységgel kifejezve: kb. 2400 bécsi négyszögöl. Ezt támasztja alá, hogy a Vármegyeháza 1728. évi építése során négy egymás melletti beltelket sajátítottak ki, ezek korabeli - bemondás alapján becsült területe 2406 négyszögöl volt (ezt különben később, a tagosítás során 2242 négyszögölben állapították meg). 136 Feltűnő, hogy a miskolci határban milyen sok 1100-1200, illetve 2300-2400 négyszögöl körüli szántó és rét van a telekkönyvi összeírásban, ami szintén az eredeti királyi holdas vagy köteles kimérés emléke. A XVIII. századra azonban a földmérték jelentés elhalványul, és a kötél az intravillanumban négy beltelek együttesét, illetve az extravillanumban a fundusokhoz tartozó egymás melletti parcellák közösségét, valamint külön-külön a földdarabokat jelentette. A telekrendszert időről időre felmérték, 1702-ben 79 kötelt írtak össze, míg 1774-ben - ebből az évből csak a Szentpéteri nyomás összeírását ismerjük - legalább 91 kötél létezett. 137 A XVIII. század legpontosabb telekkönyvét 1744ben állították össze, ugyanis még 1775-ben is ehhez nyúlnak vissza, amikor a határban a parcellák tulajdonviszonyait tisztázni akarják. 138 1805-ben Ónodi Szabó Pál fordul a tanácshoz, hogy a levéltárban kutassák ki, melyik beltelekhez tartozik egy rét. 139 A Kötelkönyvben és a későbbi összeírásokban a kötelek általában sorszámot viselnek, de a számozás nem állandó. 1702-ben a 68. kötélbe sorolták a Városháza telkét és külsőségét, míg 1774-ben ugyanez a 19. kötélben található. A kötelek sorrendje a dűlőkön belül is változott a nyilas osztás maradványaként, ezért a közbeszédben a legnevesebb tulajdonosról nevezték el a köteleket. 1774-ben a Felső nyomáson a Szentpéteri út melletti dűlőben a Dőry-fundus utáni kötél a 2., Bük Zsigmond és a Bató-fundus kötele a 3., míg a Halickára járó 10 kötél között az övéké a 9. és 8., vagyis itt visszafelé kezdték osztani a parcellákat. A jobbágyi telekrendszer alapegységei, a kötelek szerinti szomszédság a feudális korban végig megmarad a mis136 LEVELES E. 1929. 41. p. 137 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXI. 82. 138 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 52. 139 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 31. köt. 94. p.
