Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

kolci határban és belsőségen, s a szomszédság egyben a gazdálko­dásban is egy helyre kényszerít sokszor különböző jogállású embe­reket is. 1802-ben Takácsi Mihálynak több kötélben is vannak föld­jei, a Bodgál-kötelben a Hosszú járás nevű dűlőben Pap-Szabó Mi­hály és nemzetes Szepessy György a szomszédja, a Haraszt alatt Pap-Szabó Mihály és Török István, a Beller-kötelben a Haraszt alatt Szepessy és a Balajti árvák, a Maróci útnál szintén Szepessy és a Szilvási-örökösök, a Besenyei útnál levő laposon a Szilvási-örökösök és Szepessy György. 140 Négyesi Szepessy József 1746-ban miskolci szántóföldjeit Szepes vármegyei bányákra cseréli, s az általa pénzen szerzett ún. Bekény-fundushoz tartozó földek szomszédai minden dűlőben (Újvárosi-rész, Felső-mező, Bábonyi-bérc, Felső-Bábonyi­bérc, Halicka, Görbe-ér, Bugyik) Fitsky Ferenc és maga Szepessy Jó­zsef, a szomszéd telket ugyanis a várostól szerezte meg. 141 A kötelén belül négy egyforma földnek kellett a határban lenni, s jó esetben a szomszédos kötelek nagysága is megegyezett. 1792-ben vitézlő Tatár András kérte a várost, hogy mérjék újra neki a Bugyi­kon lévő kettős rétjét. A város kiküldött szenátorai úgy jártak el, hogy megmérték a szomszédságban lévő, s a városhoz tartozó ket­tős rétet, s ugyanazt a területet hasították ki a kérelmezőnek is, mivel „egy kötélbe lévén, következés szerint egyformának is kell lenni''. 142 A XVni. században földmértéknek már a bécsi ölet (- 1,896 m) használ­ják Miskolcon, s szinte kizárólag a földek szélességét mérik, hiszen a hosszúságot meghatározta a dűlők természetes határa (út, vízfo­lyás, másik dűlő stb.). A szántók általában 2-5 öl szélességűek leg­többször 4 öl körüliek, így egy kötél föld szélessége 15-21 ölnyi (28­40 m). 143 Szepessy József említett 8 parcellájának mindegyike 3 V2 és 4 bécsi öl (6,5 és 7,5 m) széles volt. A külsőség kimérése, újramé­rése a város hatáskörébe tartozott. A mérést kötéllel vagy lánccal végezték. 1796-ban a városi szenátorok vitézlő Pap-Szász György kérésére mennek a Bugyik nevű rétre, hogy egy előző évi birtokosz­140 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 28. köt. 107. p. 141 Testimoniales domini spectabilis Josephi Szepesi super terras arabiles, quas egregio Martino Bodnár introscripto modalitate in oppido Miskocziensi praeattactus dominus spectabilis re­signavit. 1746. febr. 1. MOL E 148. 829/13. 142 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 996. 143 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXI. 82.

Next

/
Oldalképek
Tartalom