Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

Ceres, a szántóművelés, a búzakalász istennője uralkodik és Pán tereli nyájait a legelőkön, míg a város dombjait Bacchus ültette be fehér fajtájú szőlővesszőkkel.

131 A határban már a középkorban kialakult a gazdálkodási szektorok elválása, a jellemző mezőgazdasági formák topográfiai rendje. A belterületet közvetlenül a szőlőhegyek és szántók határolták, ez utóbbiak mellett, sokszor közöttük helyezkedtek el a rétek és legelők. Erdeje már az előző századokban alig volt Miskolcnak, hiszen az erdők helyét főként szőlő, illetve szántó foglalta el. A szántóművelés nyomáskényszeren alapuló szisztémája már a XVI. században a háromnyomásos gazdálkodást követte.

132 A három - Felső vagy Szentpéteri, Alsó vagy Csabai és a Diósgyőr felé való nyomás az őszi-tavaszi, illetve ugaroló agrárkultúrával a XVIII. században is megmaradt, a rendszert csak a kapásnövények elterjedése módosította. A XVIII. században a Kamarával folytatott birtokperben ismert volt a negyedik nyomás is,

133 az uradalom allódiuma, ez azonban csak birtokjogilag jelenthetett elkülönülést, s nem az agrártechnika tekintetében. A XVIII. század elején, 1702-ben a megváltakozás terhét elosztandó készült el a város első telekkönyve, a Kötelkönyv,

134 amely először fektette le írásban a mezőváros középkorra visszamenő, s a kora újkorban megszilárdult telekrendszerét. Az összeírás pregnánsan mutatja, hogy Miskolcon az ősi jobbágyi telekállományban négy beltelek alkotott egy kötélnek vagy kötélnek nevezett egységet, s a négy fundushoz a határban, a külsőségen vagy appertinentián is egymás melletti szántók, rétek és legelők tartoztak, az ősi nyilas osztás emlékeként.

135 A telekkönyv nem tartalmaz mértékegységet, az egyetlen egység az extravillanum „föld" megnevezése, ez is aláhúzza, hogy a kötél földmérték is, mégpedig a középkorban általá131 Ipsa in planitie Ceres colitur et Pan greges suos pasát [...] Colles oppido fere singulos Bacchus peragravit, vitibus inplantavit albis. BENKŐ S. 1782. 24., 29. pp. 132 A késő középkori és kora újkori nyomásos rendszerről bővebben: GYULAI É. 1999/a., GYULAI É. 1998. 104-108. p., GYULAI É. 1998/a. 248-254. p. 133 LEVELES E. 1929. 90-91. pp. 134 TÓTH P. (szerk.) 1986. A Kötelkönyvre a továbbiakban külön nem hivatkozunk. 135 A miskolci telekszervezetről bővebben: GYULAI É. 1997. és GYULAI É. 1998/a. 250-251. p.