Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

közgyűlése által elrendelt 1759. évi határjárás, amelyet a többnyire földből emelt határjelek vizsgálata és megújítása céljával folytattak le a diósgyőri uradalomban." Ekkor készült Miskolc első ismert tér­képe is, melyet Hugo Hazael szervita szerzetes, az egri püspök földmérője rajzolt. 100 Míg a határjárás csak a koronauradalom határ­jelein megy végig, addig a térkép Miskolc és Diósgyőr, illetve Bá­bony közigazgatási határát is tartalmazza. A város természetes határa Zsolca és Arnót felé a Sajó folyó ma­radt, melynek fele évszázadok óta Miskolchoz tartozik, a térkép is így jelöli (medietas fliroii pertinet ad Miskolcz). A zsolcai határban ka­nyargó medret ártéri legelők, kaszálók, cserjések kísérik, s itt ömlik az Előér a Sajóba, miután felvette a Szinva vizét. Bár a Sajó határvíz, folyásának változásai miatt a XVIII. században sem szűntek meg a korábbi határviták Miskolc és Felsőzsolca között. 1746-ban a Sajó­híd felújítása során új vízmedret ástak a folyónak, s az így - a kö­zépkori felsőzsolcai puszta templom romjainak közelében - szüle­tett szigetet, mivel az egykori miskolci ártér fáinak kivágásával jött létre, a miskolciak maguknak vindikálják, s tiltják használatától zsolcai birtokosokat. 101 Miskolc vízrajzában azonban a XVIII. század végén döntő válto­zás állt be. A város határfolyója, a Sajó - feltehetően a közeli Bódva­torkolat szabályozása miatt - megszűnt a folyó főágaként funkcio­nálni, ezt a szerepet a Miskolc területén folyó, és a Szinvával feldú­sult Előér nevű Sajó-ág vette át, amely előzőleg a város határában ömlött az eredeti Sajóba. A Szinva folyásiránya már korábban meg­változott, hiszen a középkorban még dél felé indult Miskolcról, és Mohi mezőváros mellett folyt, s feltételezhetően a török kor végén 99 Reambulatio metarum Coronalis Dominii DiósGyőriensis. 1759. jún. 25. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. III. I. 18. 100 Mappa Regii Coronalis Boni Miskolcz jussu Antonii comitis Grassalkovics de Gyárak deli­neata a P(atre) Hugone Maria Hazael Sacri Ord(inis) Serv(itorum) B.M.V. Francisci Bar­koczy episcopi Agriensis geometra MDCCL1X. HOM HTD II. 326. A térképről bőveb­ben: KOMÁROMY J. 1958/a. és GYULAI É.-TÓTH P. 1993. 101 ...notabilem versus Orientent et desolatum Felső Soczaiense templum ex respectu moderni et a seculis decurrentis, ac nunc noviter extructi alvei insulam constituerez Ne itaque per ejusmodi fluvii declinationem terrénum idem jam defuturo aquis interclusum, quo pacto a possessoribus possessionis Felső Socza in questionem summi queat. 1746. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. VII. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom