Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

fordult Miskolc határában a Sajó felé. A XIX. század közepén az Alsó nyomás dűlőnevei között a Fövenyszer és a Pástrajáró között szerepel a „Holt-Szinva melléke".

102 A Bába-sárja nevű vízfolyás és mocsaras környéke is feltételezhetően az egykori Szinva-meder öröksége. A Sajó mederváltása Sajószentpéternél kezdődött,

103 s a természeti viszonyok változása mellett emberi beavatkozás is bizonyosan hozzájárult. Amellett, hogy a XVIII. század közepén az Előér egyre bővebb vizű lett, a Sajó szabályozása is kisebbítette az eredeti főmedret. Már a XVIII. század közepén az országúti hidak építése során úgy alakították a Sajó-medret, hogy a víz a hidak alatt folyjon, s az újonnan ásott folyóágyhoz Miskolc területén sok fát és ártéri gyümölcsöst kivágtak. Az új folyáson egy kis sziget is létrejött a Sajóhíd mellett.

104 A Sajót lejjebb is szabályozták, s így a miskolci határban már a XVIII. század közepén létrejött a Kerek-tó nevű holtág Jenke-puszta közelében.

105 A szabályozást, amely a vármegye feladata volt, az is indokolta, hogy a folyó kiöntésekor a Sajó és az Előér medre összeért. A II. József korában elvégzett katonai felmérés szerint, amikor tavasszal a 8-14 öl (15-27 méter) széles és 4-6 láb (1,5-2 méter) mély Sajó a Bódvával és a Bársonyossal együtt kiönt, Miskolc környékén az egész völgy egyetlen nagy tóvá változik.

106 A Sajó áradásakor a Sajó és Előér is egybefolyik, s medrüket nem lehet megkülönböztetni, ezért a vármegye 1777-ben földmérőt küld a zsolcai hídhoz, hogy a két folyóág medrét fatörzsek és ágak leverésével határozzák meg, a két folyást elválasztandó.

107 Nem sokkal később Sajóecsegre menesztenek egy küldöttséget, hogy mikép102 PESTY F. 1988. 204. p. 103 MOLNÁR B. 1999. 12. p. 104 Qualiter in provisionem consercvationemque publici inter pontes Felső Soczaineses currents itineris hicce comitatus Borsodiensis supra praefatos pontes immediate certum alvei ducium, aquam scilicet fluvii Sajó directe ad pontes ducentem, ex utraque parte in territorio oppidi Miskolcz, cum exstripatione quoque arborum et fruticeti effodi curando... insulam conficeret. 1746. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. VII. 7. 105 1 759. év. HOM. HTD. II. 326. 106 CSORBA CS.-BARSI J. (szerk.) 1990. passim 107 (Sajó-Előér) ...nisi utrique fluento suus alveus disterminetur ...jurato geometra adminiculo necessariorum hominum utrisque fluviis distinctum spatiandi alveum ordinäre ac ab invicem positis solidis trabibus et adfirmius robur coacervandis per trabibus intermedia virgultis eosdem secernere noverit. \777. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 39. köt. 224. p.