Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP
cat, 93 s a város északi részén is áthaladt rajta az országút. 94 Az Újváros utca egyik része már „a váras árkán kívül, a Tetemvár alatt" feküdt. 95 A sánc az Avas alatt a Gyöngyvirág utcán ért véget, s itt a sajátos domborzati viszonyok miatt az árok egyben a vízgyűjtő csatorna szerepét is betöltötte, hiszen az Avas-tetőről és a Pipis-dombról a pincék között lefolyt esővizet fogadta magába. 1768-ban az árok mellett lakó gazdák kérik, hogy mivel a Pipis-domb szekérútjának javítása miatt a víz már másfelé, nem az árokba folyik, az árkot betölthessék. Egyébkén sokan önhatalmúlag már meg is kezdték „bevonni". A város tanácsa azonban nem engedi, mert ez csak tíz gazdának lenne hasznára, míg száz vagy több lakosnak tetemes kárt okozna, ugyanis az árok még mindig betölti az esőcsatorna funkcióját. 96 A XVIII. század közepétől halványult a sánc jelentősége, 1763ban, amikor a város alsó, vagyis Szirma felőli végén a Szirma utcában a sánc területén telkeket mért ki a város, a sáncot már hajdaninak nevezik. 97 A XVIII. század végére az egykori, török, kuruc időket idéző árkokra eredeti rendeltetésükben már nem volt szükség, de még sokáig rontották a városképet, s jelentettek kényelmetlenséget a lakosoknak és utazóknak. Miskolc középkorban megszilárdult határai a XVIII. században sem változtak, pedig a megváltással saját urává lett várossal szemben a környező helységek határigénnyel léptek fel. 98 A zsolcaiakkal folytatott határvitáknak, melyek a Sajó menti ártéri legelők miatt lángoltak fel időről időre, a megelőző korokban is volt előzménye. Ezeket az ellentéteket főként a Sajó folyásirányának változása, gyakori kiöntései, s ezáltal a határ pontos megállapításának nehézségei táplálták. De a szirmaiak is szerettek volna valamennyi területet elbirtokolni Miskolc határából. A határvitákból azonban Miskolc került ki győztesen, a török kori határvonalhoz képest ugyanis sikerült területét némileg gyarapítania a szomszédok rovására. A város újkori határainak legpontosabb dokumentuma a Borsod vármegye 93 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 4. köt. 78-79. pp. 8. köt. 78. p. 94 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 10. köt. 266. p. 95 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 5. köt. 54. p. 96 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 6. köt. 15. p. 97 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 5. köt. 83. p. 98 LEVELES E. 1929. 73-74. pp.
