Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

felét kiemelkedő (később kiemelkedő) magyar kereskedők, mint Noszticius Károly Martin János, Kilír (Kiír) Ferenc, Lichtenstein József, Kun János, a porcelángyáros és kereskedő Buttykay József, a másünnen betelepült svájci cukrász, Silvester Jakab teszik ki. A városi üzlethálózat képét még árnyaltabbá teszi, hogy az 54 kereskedő közül 8-ról mutatták ki, hogy elköltözött, vagy meghalt. Minden bizonnyal az elmaradt adók miatt sokan vallották, hogy a boltot már nem tartják, s ezek indokai nagyon változatosak. így a Dursza Demeter háza földszintjén volt Butykai József cserépboltja, de 1841-től feladta azt, s 1845-ben Grósz Mayer üveges boltja volt a helyén. Vagy Pétsi László görög kereskedő fűszeres boltja megszűnt, mert vagy 10 éve meghalt, s helyette Simabergen Barut zsidó kereskedőé lett, aki Pestre ment, így az üzlet az ún. Lengyel-házban be volt zárva. A perbe fogott 54 kereskedő-boltos közül mindössze 15 volt olyan, akiről pontosan meg lehetett állapítani, hogy élt és Miskolcon lakott, s boltját 1837-ben nyitva tartotta. A ZSIDÓ KERESKEDŐK XVIII. SZÁZADI MEGJELENÉSE ÉS TÉRHÓDÍTÁSA A VÁROSBAN Ismereteink a görög és zsidó kereskedők miskolci megjelenéséről és a kereskedelembe való bármilyen jellegű és szintű bekapcsolódásáról közel egyidős, s a XVIII. század második-harmadik évtizedétől nyomon követhető. Jól adatolhatóan elvezet a görög kolónia teljes asszimilálódásáig, közelebbről a kereskedelemből történő végleges kiszorulásukig. Az együttélésre utaló első tiltó statútumunk 1728ból származik, míg egy fontosnak ítélhető összeírás, amelyből számuk és egymáshoz viszonyított arányuk még jól érzékelhető 1841ben készült.

95 A 120 év alatt a kizárólagosnak ugyan soha nem nevezhető, de mégis meghatározó görög kereskedelmi „fölény" a zsidóság teljes térhódításával zárul, amely azt (is) jelenti, hogy a város főutcáján és az abba torkolló mellékutcák kereskedőházaiban a XIX. 95 B.-A.-Z. m. Lt. 501/i. 227/1843. KEPECS J. 1993. 93. p.