Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

század közepére befejeződik a kereskedelmet irányító réteg kicseré­lődése. 96 A kétféle földrajzi környezetből és irányból érkező kereskedők 1728-ra már olyannyira „szemet szúrnak" a Helytartótanácsnak, de a megyé(k)nek is, hogy megszületnek az első tilalmak. A kereske­déssel kapcsolatban kiadott királyi rendeletek, helytartótanácsi és kamarai utasítások ellenére a zsidók és a görögök ebben a megyé­ben (ti. Borsod vármegye) is igen nagy mértékben űzik a kereske­dést: sokaknak van közülük több mint 500 hordó aszúszőlőből ké­szült bora, sőt ezenfelül 300 hordónál is több aszúból készült eszen­ciája. Ez a pénz rendes forgalmát az adófizetők nagy kárára zavarja meg. A szolgabíráknak ezért a jövőben nyomozniuk kell az ilyen kereskedők után és a nyomozás eredményéről tájékoztatni kell a Helytartótanácsot - fogalmazza meg a megyei közgyűlés egy 1728­ból származó jegyzőkönyve. 97 Nemcsak Borsod, hanem Abaúj és Zemplén megyék is féltik a Hegyalja borát a görögöktől és a zsidók­tól, s együttes, közös fellépést kívánnak ellenük. Zemplén megye 1748-ban írja Borsod megyének, hogy „A Borral kereskedő zsidók és görögök nevekedésével, naponkint sajnosabban érezvén és tapasz­talván minynyájuk, kik a Hegyallyán szőllőket bírnak, borok eladá­sában való fogyatkozássokat és meg gátoltatásokat, a midőn tudníl­lik ezek az alább való sorsú áru és gyakorta meg rontott Borokat Ocsón vásárlani és azokat Lengyel Országban való be vitelével és ottani el adássával a' fő Borokkal kereskedő Lengyeleket (a' mint már panaszokat hallotuk) kedvetleníteni, és Országunkban való jö­veteleket az által gátolni és veszíteni majd nem szokásban tették. Mindezek orvoslására és a közjónak helyben való állítására először is szükségesnek ítélvén, hogy az illyetén kereskedők ennyire terje­dett tehecsége csorbullyon, már gyűllésünkben el végzettük, hogy ezentúl Vármegyénkben lévő görögök a köz porcióbeli terh viselés alá (ki ki erejéhez képest) vettessenek ... Ezen kívül el tiltottuk az egész belső és külső görögséget és zsidóságot a Borral való kereske­déstűi a bor el foglaltatásának okvetetlen büntetéssé alatt." 98 96 HOM. HTD. 53. 4462. 1. 97 B.-A.-Z. m. Lt. 501/a. 20. köt. 716. p., ill. vö. TÓTH P.-BARSI J. 1989. 77. p. 98 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/b. XI. 1. 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom