Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

Dőry-házat korábban Kozma (Kalota) Miklós és Diamandi Márton görög, valamint Falk Mózes és Falk Lőrinc zsidó kereskedők vették meg. Az épületet 1815-ben a görög kompánia és a két zsidó kereskedő jogi képviselői osztják meg egymás között.

91 A csizmadia árulószín pedig 1816-ban 22 530 Frt-ért Zinzifa (Czinczifa) Ádám kezébe került. Az épületeket egymáshoz viszonyítva a Dőry-háznak volt legnagyobb az értéke. A csak becsülhető boltoknál, vagy boltnak nevezett, de többféle funkciót betöltő építménynél pontosabb az a felmérés, amelyet 1815-ben a kompánia készített, felsorolva azokat a neveket, akiknek boltját bérlik, s amiért az uradalomnak árendát fizetnek. Ebből kiderül, hogy már csak 10 boltban árulnak, nevezetesen a Vay Ábrahámféle házban van egy boltjuk, a Nagy Ferenc-féle bolt, a Sárkány Pálféle bolt, Szentpétery Sámuel két boltja, Miskolc város két boltja, s Dőryné Asszonyság három boltja van görög bérleményben.

92 Ezek a boltok azokon a házakon (Fekete Sas, Dőry, Csizmadia szín) kívül vannak, amelyeket már megvásároltak, de még mindig fizetnek utánuk az uradalomnak. Kérésüket a következőkben foglalták össze: 1. Ezekben a boltokban lehetőségük legyen mindazoknak az áruknak elárusítására, amelyek külföldről, vagy akár Magyarországról származnak. 2. Az uradalom ezen a tíz bolton kívül többet ne nyisson, ha mégis szükség lenne a boltok számának gyarapítására, abban véleményt alkothasson a kompánia. 3. A bolti áruihatás mellett a borral való kereskedés továbbra is az ő kezükön maradhasson, vagy azokén, akiket ők megneveznek. 4. A vászon, a gyolcs, valamint a fűszerfélék árulása maradhasson továbbra is a kezükön, mint eddig, s árulhassanak az országos vásárokon kívül is. 5. A város továbbra is fogadja el, s ne emelje azt a személyenkénti 50 Rft-os adót, amelyet a kompánia eddig is megfizetett. 6. Az ún. „Abbatialis Boltok"at (mai Pannónia Szálloda elődépítményében), ha az uradalom magához kívánná venni (a koronauradalom volt a tapolcai apátság kegyura), a megszokott fizetség ellenében a görögök kaphassák meg és végül: 7. Kérik, hogy a fenti pontokat figyelembe vevő egyezség 10 évig maradjon érvényben. 91 B.-A.-Z. m. Lt. XI. 501. Nr. 289. 3. doboz MOGY. 1815. évi gazdasági iratok. 92 MOGY. 1818. évi iratok, ill. DOBROSSY I. 1988. 348. p.