Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI

A felsorolt 10 bolt tovább árendálásáról éppúgy nem szólnak feljegyzések, mint a kompánia „kérelméről". Ezek a pontokba szedett kívánságok évtizedekkel ezelőtt érthetők voltak, a XIX. század elején már nem, hiszen tilalmak (a végleges megtelepedésétől, tehát 1774-től) már nem gátolták a görögök kereskedését. A városi üzlethálózatról, ebben a görögök helyéről, de sokkal inkább az 1829-1837 között megtörtént görög-zsidó üzletváltásról, bérlemény- vagy tulajdonállásról árulkodik az uradalom listája, amelyben 54, bolttal rendelkező kereskedőt idéztet az úriszék elé, mert boltbéli tartozásaikat (bérleti díjat) nem rendezték a kamarával.

93 Azt gondoljuk, hogy Miskolc üzlethálózatának ez is pontos képe a XIX. század első harmadában. Feltünteti a kereskedő nevét, üzletének minőségét, jellegét, s azt, hogy kinek a házában van (volt) a bolt. Él-e a kereskedő, s ha nem, örökösei hol érhetők el. Ha él, használja-e a boltot, ha nem, kinek adta át, vagy mikortól szüntette meg működését a bolt. Ami a változásokat mutatja: 1810-1811-hez képest nemcsak az adósok száma, hanem a boltok száma is megnövekedett, több mint egynegyedével lett több a századelőhöz képest. „Feljegyzése azon miskólczi kereskedőknek, kik 1837-ik évben költ Felsőbbi meghagyás következtében összveírattattak 's kik ellen 1838-ik év Január 29-én a' T. diósgyőri K. Kamara Uradalom Úriszéke előtt boltbeli census tartozást követelő per kezdődött."

94 93 HOM. HTD. 53. 4462. 1. 94 HOM. HTD. 53. 4462. 1.