Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI
termelhető élelmiszerekkel, élvezeti cikkekkel megrakva. Mindössze egy bőr és egy sókereskedő „ékelődik" közéjük. Négy görög kereskedőnek (Pilta, Gerga, Levandovszky és Apostolovics) saját emeletes háza földszintjén van az üzlete, de görög ház ad helyet a Dohna, a Bogdanovics, a Janovits, a Margaret és a Dimcsa üzleteknek is. Van viszont olyan egykori görög ház, amelyben zsidó kereskedő(k) üzletei vannak, mint pl. a Visnyovszky vagy a Vay-ház. A magyar boltosok vagy vegyes, tehát szatócsboltot üzemeltettek, vagy szappankereskedést tartottak fenn, de boltja, üzlete van a borbélynak is. Ezekből a szabad kereskedésekből nőnek ki a nagy füszerkereskedések, mint ahogy ezt a dinasztiaalapító Berzi János neve már sejteti. A német-sváb boltosokra inkább nevükből lehet következtetni, mint „üzleti profiljukból". (Akinek a házában volt a boltjuk c. kérdés azért fontos, mert az 1817. évi telekkönyv alapján minden háztulajdonos azonosítható). 89 Ennek az összeírásnak az adatait ha kiegészítjük az uradalmi, vagy az egyházi iratok között megtalálható bérleti szerződésekkel, valamint az uradalmi ingatlanok összeírásaival, értékbecsléseivel, kialakul a miskolci főutca bolthálózatának képe. A Fekete Sas vendéglő, a Dőry-kúria, a céhek árulóhelye és a Vay-féle épület, tehát a piac környéki épületek, mint uradalmi ingatlanok számos boltnak adtak helyet. Mindez kiegészült a tapolcai apátsági kúriával, s az abban működő boltbérleményekkel. Városi fundusokon a Korona Szállótól a városi kvártélyházig (a mai Erzsébet tértől a Színházig) de lejjebb is, a pálosok „nagyobb házáig" a főutca északi és déli oldalán egyaránt voltak boltok. Az üzletek, boltok a középkori piactér szegélyén épültek és tömörültek, így a Fekete Sas és a Dőry-kúria, a tapolcai apátság kereskedőháza és a Vay-kúria közvetlen környezetében, vagy éppen ezek az épületek biztosították a megfelelő helyet működésükhöz. 18151816-tól egyfajta tulajdonjogi átrendeződésnek lehetünk tanúi. Ekkor ugyanis az uradalom ezeket a saját ingatlanokat eladja. A Fekete Sast Jakumi János görög kereskedő 25 100 frt-ért vette meg. 90 A 89 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/g. 1. 90 B.-A.-Z. m. Lt. XI. 601. Nr. 289. 3. doboz.
