Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN
megyében keresendő. („Szép, igen szép Pesten lakni, fényes az itt való társalkodás és szolgálat - mert hiszen ezt a haza parancsolja - de én is azt hiszem, hogy csak egy Miskolc van e világon." - írta jellemzően 1831-ben Palóczy László Borsod megye főjegyzője Pestről. 113 ) Ha 1841-től a hírlapokban megjelenő tudósításokat nézzük, azok jelentős részét Miskolcról keltezték, itteni társasági vagy közéleti eseményt örökítettek meg, azonban csak nagyon ritkán önmagáért tették ezt, elsősorban Borsod megyei történésként rögzítették. Az újságokban kifejezetten Miskolcról szóló híradás az esetek túlnyomó többségében valamiféle városleírás, életkép, útibeszámoló, amit az ország sok más vidékéről, településéről is készítettek a sajtóban, nem feltétlenül a helység fontossága, hanem inkább valamiféle kuriozitása miatt. (Ld. alább.) Továbbá - Borsod megye okán - Miskolcot az ország nyilvánossága előtt megjelenítő közéleti megnyilvánulásoknak nagyon erőteljes a személyi meghatározottsága. A reformkornak két olyan kiemelkedő politikus személyisége van, akik itt járták végig a megyei tisztikar által kínált karrier lépcsőfokait, s mintegy „berobbantak" az ország politikai életébe: Palóczy László és a nála ismertebb Szemere Bertalan. 114 A többi kisebb-nagyobb közéleti figura (például Bük Zsigmond, Herke Lajos, Lónyay László stb.) persze saját korában és közössége előtt ismert volt megnyilatkozásairól, azonban a megye határain túl általában a nevük nem sokat mondott. Mind Palóczy, mind a nála majd harminc évvel fiatalabb Szemere a liberális reformellenzék meghatározó személyiségei, utóbbi később az ellenzéki pártszervezés egyik kulcsfigurája. Mint beszédeikből, írásaikból kimutatható, az 1830-as évek elejétől ők is végigjárták a polgári reformellenzék útját és tették magukévá a nyugat-európai liberaliz113 Idézi: FAZEKAS Cs. 1998/a. 73-74. p. 114 Életrajzaik ismertetésétől eltekintettünk. A vonatkozó szakirodalomból (különösen a helyi kapcsolataikra) ld. pl. Palóczyra: SZENDREI J. 1911. 231-250. p.; FAZEKAS Cs. 1998.; Szemerére: CSORBA S. 1984.; RUSZOLY J. 1991.; HERMANN R. 1998.; mindkettőre: RUSZOLY J. 1992. stb. Megjegyzés: Valamennyi vonatkozó munka Borsod vármegye és nem Miskolc felől közelíti meg a helyi politikai élet alakulását, egyébként a borsodi reformkori politikatörténetet összességében feldolgozatlannak érezzük. Alapos és sokoldalú kiadvány a témában: SERESNÉ SZEGOH A. 1987.
