Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A KERESKEDELMI ÉLET FÓRUMAI ÉS KÉPVISELŐI
napig eltartott. Tanúkihallgatási jegyzőkönyvek utalnak arra, hogy megalapozottan, vagy csak a hírbehozás erejéig alakult kapcsolat a ház asszonya és alkalmazottai között. A történeti tényekre alapított megállapítás, előírás szerint „a mieink házába, különösen, ha a gazdák nincsenek odahaza nem szabad elmenniök, nehogy ebből kifolyólag veszekedések támadjanak, vagy keletkezzenek és becsületük szenvedjen csorbát." A magyarokkal való súrlódásra utal az a tilalom, hogy a gazda tudta nélkül magyar házba nem léphetnek, s ha árut szállítanak, annak ellenszolgáltatásaként pénzt sem szabad elfogadniuk. A szabályzat több pontja is foglalkozik a bérelhető, vagy saját tulajdonban működtetett üzletekkel. (Az üzlet fogalom kettős tartalommal használatos, egyrészt jelenti az elárusító üzletet, a városi boltot, másrészt jelenti a vagy egyedül vállalt, vagy több személy társulása eredményeként létrejött kereskedelmi vállalkozást.) Bármely kereskedő az ország különböző városaiban egyszerre - társai, vagy családtagjai közreműködésével - több üzletet is üzemeltethetett, egy településen viszont legfeljebb egy boltja lehetett. A 26. § szerint: „Úgy, miként az elmúlt esztendőkben is meg volt tiltva, hogy egy gazdának ugyanabban a városban két elárusító üzlete, vagy pedig titkos társa legyen, úgy ezúttal is elhatároztatik, hogy senkinek nincs jogában egy azon városban két üzletet, vagy titkos társat tartani, hanem tartozik bejelenteni, nehogy a községet károsodás érje." 44 A következő (27.) pont jól érzékelteti, hogy a görög és zsidó kereskedők bár közel azonos időben, közel hasonló körülmények között telepedtek meg a diósgyőri koronauradalom mezővárosában, az üzleti életben soha fel nem oldódó ellentét volt közöttük. (Ez végülis a görög kereskedelem megszűnésével zárult, s a kereskedelem privilegizált képviselői a zsidó kereskedő társaság és annak tagjai lettek.) „Ha boltot árvereztetnek, a károsodások elkerülése végett tilos nekünk a boltok és házak árát felverni azon által, hogy azokból a régi tulajdonost, ki azt rendbe hozta és mellette (amellett) tartotta, kizárjuk. Ha a régi tulajdonosok a megegyezés alapján hajlandók a 44 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 3. 48. p.
