Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
VÁROSGAZDÁLKODÁS
„A város lovai előfogatozásából készpénzben és nyugtatvány mellett 58ft 36 X A kocsma és pince haszonbére 384 A ládházi jószágrész liaszonbére 400 A malomnak 3 frt s 12 krral számított 152 köböl gabonában adni szokott haszonbére 486 24 Dobolásbúl 40 A pástbérbűi 12 A szántóföldeknek 3 frt 12 krral számított 255 köböl s 1 véka gabonából való haszonbére 816 48 A szántóföldeknek 1 frt 30 krral számított 255 köböl s 1 véka zabban adni szokott liaszonbére 382 52 Összesen 2580 40 l / 2 " A kiadások sorában első helyen állnak a fizetések és természetbeni juttatások, ezt követik az ún. fenntartási költségek, majd a dézsma és adó, végül a major napszámosai és a posta zárja a számadást. a főbírónak készpénz, gabona, zab tűzifa, gyertya r s egy 20 kaszás rét haszna 260 ft 46 X az albírónak készpénz, gabona, zab, tűzifa, széna 160 13 a főjegyzőnek készpénz és „egyebek" 208 53 az aljegyzőknek fizetés „járulatokkal" az írnoknak és tiszti ügyvédnek fizetés 230 a gazdasági felügyelőnek készpénz, gabona, zab, tűzifa, gyertya, széna 198 3 a főadószedőnek készpénz, tűzifa, gyertya 227 33 a 12 tanácsnoknak készpénz, tűzifa, gyertya 620 24 4 adószedőnek 120 3 „normális" tanító 174 18 2 vásárbíró 40 seborvos és bába (30+20) 50 a kórházi mosó asszonynak 20 a kéményseprőnek 10 a katonaszállás osztónak, mint városgazdának 133 56 a tömlöctartónak 85 12 a 10 közhajdúnak 496 4 kocsis fizetése 386 4 mezei lovas kerülőnek 217 36
