Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

a tömlöctartó és a hajdúk ruházatára 200 az épületek (tanácsháza; írnok, tömlöctartó, hajdúk háza; tömlöcök) fűtésére 162 gyertya a közházhoz és a majorhoz 32 30 a mesteremberek árjegyzékei 600 az épületek „igazítására" 200 íróeszközökre, postabérre 212 rabok és dolgozó emberek tartására 320 a raboknak sóra, húsra, ruházatra 56 a fogatok újítására 200 sóra a bikáknak és lovaknak 19 háj, zsír a szekerekhez és szerszámokhoz 20 elegyes előre nem látható szükségekre 100 a város javai után fizetendő adó 380 lepedők mosásáért a kaszárnyánál 5 az uradalmi magtárba gabona és zab 498 12 a vármegye pandúrjainak és katonáinak 50 szénaszállítás 60 az elnyomorodott szegény emberek gyógyítására 50 kaszálás, gyűjtés és hordás 500 levélhordás 120 A polgármesteri számadásban a bevétellel szemben 7628 frt és 14 kr. a kiadás, a különbözetet a lakosságra kivetett pénzbeli adó pótolta, amit 1812 adószedő család viselt Kun Miklós számításai szerint.

71 71 Kun Miklós dolgozatát a kutatók úgy értékelik, hogy egyes adatai megbízhatatlanok. Az 1842. évi költségvetés esetében módomban állt a hiteles 1840/41. évi költségvetéssel összehasonlítani, s ebben az esetben Kun Miklós adatai a forrásokkal megerősíthetők.