Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

maradt, s ez még az évi 7780 porció felhasználás mellett is pozitív mérleget sejtet. Ami a borszámadást illeti, már vásárlásra szorul a város. A nyitó leltárban mindössze 53 hordó „rendes" és 3 hordó aszú szerepel. Az év során több, mint 194 hordó bort vettek, a tanács rendelkezésének megfelelően helybéliektől: Pilta Mihály, Baumgartner András mellett szerepel a szenátor Filep (?), és Miskolcy (?) úr neve is. A korábbi évek aktívabb borkészítése után nagyobb mennyiségű borseprő maradt: 152 köböl és 8 icce, a seprőből főzött szilvóriumból egyébként ebben az évben 4 hordó és több, mint 514 icce fogyott el 58 icce égetett bor társaságában. A borhiányt jelzi a pinceszámadásban rögzített 175 üres hordó is. A városi épületek javítására tetemes anyagvásárlásokat kellett eszközölni: 158 szál bükköt és 537 szál fenyőt vásároltak, s ehhez kiegészítőként: 970 lécet, 15032 léc szöget, 39800 zsindelyt, 78000 zsindely szöget, 89 fenyőfa szálat, 8 gerendát, 16 szarufát és 18 oszlopfát. A vásárlás részleteiből megállapíthatjuk, hogy az építkezés házilagos kivitelezésben, ingyenmunkával történt, ami sokszor a szakszerűség rovására ment. A későbbi években a városi tanács már nem maga vásárolja a szükséges eszközöket, hanem a munka elvégzésére fizet a mesterembereknek egy összegben.

68 1831: Az inspektor „többrendbeli vásárlásairól" egyszerre adott be számadást a tanácsülésnek, s az ilyen számadások részletei is igen tanulságosak. Czakó István 1831. június 24-én a nem részletezett különféle eszközök mellett vett 3 bikát, vett gyertyát drágábbat és olcsóbbat, vett több, mint 110 köböl gabonát 12 és 17 forintjával, 174 köböl zabot 5 forintjával. A vásárlás összegét növelte a 88 köböl gabona után számított köblönként 24 xr. sópénz. Czakó István számadásaiban a városi épületek építése és felújítása is nyomon követhető: vett zsindelyt, lécet és deszkát és vett 203 pár zsúpot, tölgyfaszálak és ácsmunka társaságában.

69 1842: a hivatalba lépő hírneves polgármesterünk, Kun Miklós jövedelmeket tárgyaló számadása már csak 8 tételt tartalmaz:

70 68 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 883/1800. 69 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 227, 254/1831. A zsúp a kézzel csépelt rozs után maradó egyenes szálú szalma, amit kévékbe kötve többek között tetők fedésére használták. 70 KUN M. 1842.