Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

VÁROSGAZDÁLKODÁS

kímélte a város; szekerek és állatok bérletére kötelezte őket. Az igás szolgálatot teljesítők számának a csökkenése ellen 1740-ben újabb intézkedést kellett tennie a városi tanácsnak: hét ún. „utcaszekér" fenntartását vetették ki a gazdákra; egyenként 4 ökörrel, vagy 5 lóval. A szekerek és az állatok fenntartásához a város rétjein kaszált szénát lehetett használni. A katonai szolgáltatások mellett több esetben a vármegye is kirótt különböző címeken természetbeni, vagy pénzbeli szolgáltatásokat. Például a miskolci katolikus gimnázium kéményének sepréséért járó díj megfizetését. A tanács gyűlés két nyomós okra hivatkozva utasította el a szolgáltatást; 1.) Az említett gimnáziumba az ország egész területéről járnak ifjak, miért viselné az említett terhet egyedül a város; 2.) A miskolci lakosok nagyobb része más vallású, akiket az efféle terhek viselésétől az 1790. évi 26. törvény „világosan feloldozta".

38 A városi magisztrátusnak pénzt kellett előteremtenie kommunális feladatainak ellátásához, azaz a városüzemeltetéshez is. A kommunális feladatok közé tartozott a közlekedési utak, hidak, átjárók építése, karbantartása és felújítása.

39 Ez nem kis feladat és nem kis költség. A középkor végén Miskolcnak már közlekedési útja volt Vámoson át Szikszóval és Kassával; Putnokkal; Dédesen át Egerrel és Sajószentpéterrel; Szihalommal; Dorogmával és ugyanezen úton Ónodon át Tokajjal és Szerenccsel. A távolsági utak mellett a város belső útjai is igen nagy fontossággal bírtak, s a természeti adottságokból következően nemcsak az utak, de a hidak is. A korszak végére a város kezelésében 12 híd volt: Czikó utcai, Forgó, Hunyad utcai, Klastrom melletti, Nagy Ferenc féle, Pecei, Refer malom melletti, Szentpéteri felé vivő úti, Újvárosi, Urak utcai, Vágó malmi, Város malma melletti. Az utak egy részének építése és karbantartása a vármegye kötelessége volt. A városi belső utak, amennyiben a döngölt földutakat annak nevezzük, karbantartása tartozott a költségvetés keretébe. Az utak karbantartása és főként tisztítása nem a költségvetésben jelent meg részleteiben, hanem egyéb szolgáltatásként. A szolgáltatás jelleget erősítette az is, hogy 38 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 246/1/1831. 39 A közlekedésről ld. SERESNÉ SZEGŐFI A. 1988.