Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MEZŐGAZDASÁG - ÁRUTERMELÉS - PIAC

A' miskólczi adófizető míg valami vagyonra szert tehet, jó formán meg idősödik 's elveszi a' nemes embernek fiatal leányát. A' férj nem sokára elhal, 's az addig alatt volt javak adómentesekké válnak. -"

1S ÁLLATTENYÉSZTÉS A mezőgazdasági termelés mértékének, és ezen belül az állattartás mértékének a megállapításához csak szórványos adatokra vagyunk utalva. A miskolci állattenyésztés súlyát és jelentőségét, a mezőgazdasági termelésen belül, már néhány számadattal is érzékeltetni lehet.

19 Ökör Fejős Meddő Borjú Tehén Hámos Csikó Ló Sertés 1774 233 1790 42 13 32 27 1828 41 95 40 10 66 34 1840 27 75 7 1 70 5 7 Összesítésben a szarvasmarha-állomány: 1774: 233, 1790: 87, 1828: 176, 1840: 110. Az összesítés a szarvasmarha-állomány fokozatos csökkenését mutatja, még abban az esetben is, hogy az 1790. évi kiugróan alacsony számadatot a háború rovására írhatjuk. Az összeírások adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Miskolcon csak a házi szükségletek kielégítésére tartották a tehenet. Ami a lóállományt illeti, a számuk ugyan nő, de az igénytelen igavonó hámosoké elsősorban, amit az igás ökrök számának csökkenése kísér. Ez a változás mindenesetre a mezőgazdasági művelés színvonalának emelkedését jelzi. A megállapításunknak nemcsak az egy gazdaságban tartott tehenek alacsony száma a bizonyítéka, hanem a tulajdonosok listája is sokat elárul: 1774-ben van l-l tehene a mind18 KUN M. 1842. 34-36. p. 19 1974: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. XXI. Fs. VIII. No. 74/2. 1970: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Sp. XXVHI. No. 22. 1828: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 543/1830. 1840: B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/e. 124/1841.