Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MEZŐGAZDASÁG - ÁRUTERMELÉS - PIAC

hogy kvártélyházat hozott létre a város költségén. Az ideiglenes laktanya a piactéri vendégfogadó lett. A Grassalkovich-rendtartás visszaállította a termés után járó földesurat illető dézsmát, kivételt csak a város tulajdonába adott majorsági földek jelentettek, valamint a városi malom és a városi költségekre átengedett korcsma. A kivétel azonban nem vonatkozott a város tulajdonában lévő két szőlő és két pince után fizetendő kilencedre. A ládházi és csabai birtokon nyolcadot, a határban lévő többi földeken minden gabona- és bortermés után kilencedet kellett fizetni. A rendtartás a munkakötelességek sorában - a korszak kamarai igazgatására jellemzően - a kötelező idő meghatározása nélkül, szekeres munkára kötelezte a város lakosait az uradalmi építkezéseknél. Az úrbérrendezés két pontban is világosan megfogalmazta a városi önállósodási törekvések elleni kamarai hangulatot; az egyik a nemesi kiváltságok felelevenítése, a korábbi egyenlő teherviselés helyett, a másik a kölcsönfelvételi tilalom. Ez utóbbi jelentőségét növeli, hogy a város a földesúri terhek megváltásához a korábbi években kölcsönökhöz folyamodott. A tulajdonnal bíró, jobbágyi szolgáltatásokra kötelezett miskolci adófizetők 1755 utáni életéről idézzük Kun Miklós polgármester szemléletes leírását: „Mindezeket a terheket - a zsidóságot is beleértve - csak 1812 adófizető család viseli: s ezeknek - de a nemességnek is - nagy része, oly földhözragadt szegény, hogy csupán napszámmal tengeti családját; mindössze ha egy nyomorultt sárviskója van, mellyben, magát az idő viszontagságai ellen meghúzhatja. Ha a' vállaira súlyosan nehezedett adónak eleget tenni nem bír a' miskólczi adófizető, kéntelen elvesztegetni csekély vagyonát; 's ki vevője jószágának ? a' nemes ember; mert ennek áll inkább tehetségében. A' magát jólbíró miskólczi adófizető hogy mentül kevesebb teher alá essék - tőkepénzzé teszi vagyonát, mert hiszen ettől - gondolja; meg nem róvhatják, - 's tőke pénzből nagyobb is - uzsorákkal - a' jövedelem: eladott vagyonai ki kezére jutnak? 10 eset közt bizonyosan 9-ben a' nemes emberére.