Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

esés néhány éve jelent kivételt. A bevándorlás ekkor sem áll le, csak átmenetileg kisebb mértékű lesz. Hámor és Massa adatai (23. táblázat) viszont ezzel ellentétes képet mutatnak. Noha a két ipari település népessége megalapításától fogva egészen az 1810-es évek közepéig igen gyors ütemben nő, a bevándorlás már az 1800-as évek elején elvándorlásba csap át. A gyors népszaporulat valamint a napóleoni háborúk lezárulását követő gazdasági hanyatlás - melyet egy hadiiparhoz kapcsolódó ipari település különösen nagymértékben szenved meg következtében a település nagyságához mérten igen komoly elvándorlási hullám indul el, mely csak az 1840-es években vált át ismét szerény mértékű bevándorlásra. (Ez valószínűleg összefügghet az újra megpezsdült, vastermékeket ismét nagyobb mértékben igénylő gazdasági fellendüléssel.) A tényleges népességnövekedés a különböző források összevetése révén az évenként vagy hosszabb időszakra szóló növekedési ütemnek, valamint a népesség összlétszámának alakulása segítségével mérhető. Ez tömör, de kifejező mutató, együttesen tartalmazza a népmozgalmi folyamatok eredményét (bár nem mindig különíthetők el benne az egymásnak is ellentmondó termékenységi, halandósági, illetve be- és elvándorlási folyamatok részeredményei.) Eszerint a XVIII. század eleji, az 1709-1710. évi pestis miatt bekövetkezett katasztrofális népességfogyás után Miskolc népessége egészen az 1780-as évekig igen nagymértékben nő. Részben a növekedés üteme, részben a népességszerkezet és népességi folyamatok ismerete miatt ez pusztán a természetes népszaporulat útján nem lenne elképzelhető - az újkori Miskolc demográfiai megalapozása jelentős részben a vándormozgalmaknak köszönhető. Ennek tényleges méreteire vonatkozóan azonban csak nagyon durva becslésekbe bocsátkozhatunk. 1787 és 1850 között Miskolc vándorlási különbözete kereken 4200 főre tehető, ami az elvándorlásokat is figyelembe véve legalább 5000 főnyi bevándorlást feltételez. Az 1715 és 1786 közötti nagyjából 70 év alatt a természetes szaporulat alapján a kiinduló népesség - amely a pestis pusztítása miatt az 1710-es években átmenetileg 3000 fő alá süllyedhetett - magas, 10 ezrelékes természetes szaporulatot feltételezve is legfeljebb csak megduplázódhatott, vagyis a II. József által elrendelt népszámlálás 14 000 fős összlakosságának eléréséhez legalább 8000 főnyi bevándorlóra (némi elvándorlást is