Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

tői fűtött leírás, melyet egy XX. század elején író orvos vetett papírra falujáról - mely egyébként egy Borsodnál lényegesen fejlettebb viszonyok között élő kisalföldi település volt: „a lakosság egészségügyét főképpen három dolog jellemzi: tudatlanság, tisztátlanság és indolentia (nemtörődömség)... egyetlen egy szobában élnek, főznek, alszanak, szaporodnak és halnak meg ...alig van család, ahol valami több esztendős betegséget ne lehetne találni..."

147 A lakosok ha nagy ritkán igénybe is veszik az orvos segítségét, sem a gyógyszerekkel kapcsolatos utasításokat, sem a járványok esetén az elkülönítésre, fertőtlenítésre vonatkozó tanácsokat és utasításokat nem követik.

148 Ennek egyenes következménye, hogy mint azt a halandóság tárgyalásánál láttuk -, a feltűnően nagy halandósági katasztrófákat nem okozó helyi járványok is rengeteg áldozatot követelnek. Borsod megye még a XX. század elején is az átlagosnál magasabb hastífusz és malária halandósággal „dicsekedhet".

149 Mindehhez hozzájárul a szegényebb, fizikai munkákból nagyobb mértékben részét kivevő társadalmi rétegek gyakorta rossz egészségi állapota és minden valószínűség szerint mennyiségileg és minőségileg gyengébb táplálkozása, túlzsúfolt, egészségtelen lakásai és előttünk áll az a környezet, amely közreműködött a Miskolcon és környékén a XVIII-XIX. században tapasztalható magas halandóságban és az alacsony várható élettartamban. Érdemes emlékeztetnünk olvasóinkat azonban arra, hogy a halandóság vizsgálata során azt állapítottuk meg, hogy vizsgált területünk halandósági viszonyai országos szinten vagy átlagosnak, vagy annál valamivel jobbnak tekinthetők. Helyzetleírásunk inkább reálisnak, mint sötéten látónak tekinthető. Az összegzésünkben eddig felsorolt sajátos, részben társadalminak, részben demográfiainak tekinthető folyamatok, valamint az egészségügyi háttér rövid bemutatása azonban nem elegendő ahhoz, hogy eljussunk a tanulmányunk elején felsorolt népességszámváltozások magyarázatához. Ennek eléréséhez meg kell vizsgálnunk a népmozgalmi jelenségek egymáshoz való viszonyát. A házasodás ebből 147 VÁRADI S. 1928. 1210-1212. p. 148 KERBOLT L. 1934. 67-69. p., vö. VÁRADI S. 1928. 1233-1234. p. 149 JOHAN B. 1973. 198, 223. p.