Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

talata, mely romlott ételek fogyasztásáról, szellőzetlen lakásokról, ház előtti ganajdombon történő pihenésről, a táplálék szennyeződéséről ad számot.

142 Tévedés azonban azt hinni, hogy ebben az időben rossz tapasztalatok kizárólag a szegényebb falusi népesség körében gyűjthetők. Bozena Némcova szerint Miskolcon „rendetlenek, piszkosak ezek a nagyságák és minden „noblesse" ellenére mindenütt nagy a rendetlenség, szenny, a gyermekével egyik sem törődik, jó a gyermek úgy, ahogy van".

143 Az emberek közvetlen környezetéhez hasonlóan kritikán alulinak nevezhetők az egykori köztisztasági viszonyok is. A házak többségében nem volt külön illemhely, mindenki úgy, és ott oldotta meg ezzel kapcsolatos gondjait, ahogy tudta. Bár a lakosok felháborodtak akkor, ha valaki szükségét pont az ő házuk előtt végezte, egész korszakunkat végigkíséri a város és a megye állandóan megismételt - és ebből következőleg valószínűleg kevés eredménnyel járó - felhívása és fenyegetődzése a köztisztaságra való ügyelésre. A prágai polgárasszony 1850-ben még ugyanúgy panaszkodik „az utcákon mindenütt fellelhető piszokra," mint a közel másfél évszázaddal azelőtti hatósági rendelkezések.

144 Mindez azonban nem sokat segített a betegségek megelőzésében. A város területén levő ásott kutak legnagyobb része - és így gyakorlatilag az egész rendelkezésre álló ivóvízkészlet - fertőzött, 1913-ig nem épült vízvezeték Miskolcon.

145 Meg kell azonban mondanunk, hogy az itt felsoroltak inkább átlagos, mint annál rosszabb viszonyokat tükröznek. A magyarországi közegészségügyi monográfiák még az 1920-1930-as években is sok tekintetben hasonló viszonyokat írnak le a magyarországi falvakra és külvárosokra vonatkozóan.

146 Ha összefoglalóan jellemezni kívánjuk a lakosság közegészségügyi helyzetét, akkor arra valószínűleg alkalmazható azon érzelem142 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/e. 1795/ 429. Jelentés Szentisvánról. 143 NEMCOVÁ, B. 1963. 20. p. 144 Kutatásaink során 1715, 1725, 1736, 1780, 1788, 1845-ből találtunk ilyen vonatkozású megyei vagy városi statútumot. TÓTH P. 1981. 16-17, 36-37. p., TÓTH P.-BARSI J. 1989. 74, 125. p., NEMCOVÁ, B. 1963. 13. p. vö. FAZEKAS CS. kötetbeli tanulmányával.; B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. Spec. XXII. 138. 1788. december 1. 145 CSÍKVÁRI A. 1939. III. 38. p. 146 KERBOLT L. 1934.