Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

teljes évfolyamok, hanem csak kiválasztott személyek kerültek sorozásra, tehát a „civil" szemmel láthatóan alkalmatlanok valószínűleg nem is kerültek a sorozást végző katonaorvos elé. 20 százalékkal több a betegek aránya a miskolci újoncok, mint a kontrollcsoportot képviselő szatmári nemesek között, s előbbieken belül 60 százalékkal több a végtaghibás és sokkal magasabb arányú a csont-, izomés gerinchibás valamint a serves. Úgy tűnik tehát, hogy a nem nemesek között lényegesen magasabb arányú az olyan alkalmatlanok aránya, akik fogyatékosságukat baleset, illetve megerőltető munka következtében szerezték. A kemény élet következményeire utal azon adatunk is, miszerint a betegek és alkalmatlanok száma a 17 és 35 év között szóródó sorozásra került, alsóbb társadalmi rétegekbe tartozó fiatal férfiak között az életkorral párhuzamosan figyelemreméltó arányban nőtt.

138 A halandósági viszonyokat a megbetegedések, az életkörülmények és életlehetőségek, valamint az ezekkel összefüggő fizikai állapot mellett komoly mértékben befolyásolták az egyének és a közösség higiéniai viszonyai is. A személyi tisztaság ebben az időben meglehetősen alacsony fokon áll. Az emberek ritkán tisztálkodnak, ruhájukat ritkán mossák, ritkán cserélik, és alsóneműt sem hordanak - a férfi és női alsó nadrágok csak a XX. században terjednek el a köznép körében. (Utóbbi a kihallgatási anyagokból közvetve szintén visszatükröződik.)

139 Új jelenség, de nem tudjuk, hogy mennyire általános, hogy a piszkos ruhát és állapotot egyesek már szóvá teszik: Csala János vargalegény „oly csintalanul és szennyesen zsíros ingben járt, mint a' kondás, ...az asztalomnál ült 's nem szégyenlette a' haját ott (z)sírral kenni..." panaszolja mestere.

140 A mosdás hiányosságait egyébként még XX. század eleji források is gyakran szóvá teszik.

141 Bár nem miskolci tapasztalatot tükröz, de a városi köznépre valamint a környező falvakra minden bizonnyal érvényes lehet Venczel József járási seborvos 1797. évi dél-borsodi látogatásának tapasz138 FARAGÓ T. 1998. 139 TÓTH I. GY. 1991., ld. FLÓRIÁN M. munkáját. 2000. 605. p. 140 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501 /e. 19. cs. Folyamodások 1798. 141 SZARVAS A. 1932. 31. p.; vö. VÁRADI Sándor tapasztalataival. VÁRADI S. 1928. 1211. p.