Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

gatás nyelve. Amikor pedig a vasút, illetve az 1860-as évek végétől dolgozni kezdő diósgyőri vasgyár, mint az alsó rétegeket tömegesen foglalkoztató szervezetek is egyértelműen magyar munkanyelvet írnak elő, és az üzleti élet - ezen belül a zsidóság - használt nyelve szintén magyarrá válik, a város idegen eredetű lakossága rövid idő alatt teljesen elmagyarosodik, Miskolc ismét teljesen magyar nyelvűvé válik. A multikulturális korszakra, a lakosság számottevő részének idegen eredetére ettől kezdve már csak a felekezeti megoszlás emlékeztet, a zsidók kivételével az idegen nyelvek ismerete, majd fokozatosan az idegen származás tudata is elhalványul. A társadalmi átrétegződés, illetve a társadalmi mobilitás változásának bemutatása nem feladatunk. A társadalmi összetétel kapcsán mindössze annyit érdemes megjegyeznünk - mivel ez a népesedési folyamatokat is érinti -, hogy a XVII. század vége és a XIX. század közepe közötti időszakban a nemes famíliák száma kb. két és félszeresére, a nem nemeseké kb. nyolcszorosára nőtt. Ez az egyenlőtlen növekedés egyrészt csökkentette a privilegizált rétegek összlakosságon belüli arányát, és - miután, mint ahogy azt korábban említettük a nemesek kb. 90 százaléka református volt -, párhuzamos volt utóbbiak római katolikusok javára történő térvesztésével. A nemesség lassú gyarapodása több okra is visszavezethető. Egyrészt a bevándorlók túlnyomó többsége nyilvánvalóan a nem nemesek számát gyarapította. Másrészt alighanem ez a réteg élt az elsők között a születéskorlátozás szélesebb körű gyakorlatával. Harmadrészt nem zárható ki az sem, hogy közepes mértékű vándorlási veszteségük is volt. (Noha Miskolc az általunk vizsgált időszakban tömeges bevándorlás színtere, az elit egy része - a számottevő mértékben nemesi eredetű értelmiségiek, tisztviselők, katonatisztek, lelkészek felnőtt korában nem ritkán máshol alapított családot, másutt talált egzisztenciát a maga számára.) A nemesség magas aránya miatt viszont létszámuk lassú emelkedése az egész miskolci népességnövekedésre fékezőleg hatott. A társadalom és népesség összefüggésével kapcsolatban még érdemes felhívnunk a figyelmet arra, hogy a kulturális, valamint társadalmi rétegek közötti különbségek gyakran fontosabb szerepet játszanak a demográfiai folyamatokban, mint a lakóhely (ti. a város és falu) szerintiek. A demográfiai folyamatok, valamint a nemek, korcsoportok, fele-