Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

ról viszont tudjuk, hogy szertartásait a XVIII. század végén, XIX. század elején három nyelven, németül, magyarul és szlovákul vé­gezte, mivel mindig kitört a botrány akkor, ha a lelkész, vagy tanító valamelyik nyelvben nem volt eléggé járatos. 118 A református egy­ház keletkezésétől fogva alapvetően a magyar nyelvet használta, bár forrásaink magyar szövege gyakran latin kifejezésekkel van megtűzdelve. Az alsóbb iskolák a lakosság - az iskolákat fenntartó felekezet ­nyelvét használták (ez lényegében az írás-olvasás megtanulását és az alapszintű vallásoktatást foglalta magában), a gimnáziumi okta­tás nyelve azonban - eltekintve II. József rövid életű németesítési kísérletétől - a római katolikusoknál egészen 1844-ig, a reformátu­soknál 1839-ig latin volt, bár utóbbiaknál esetenként valószínűleg a magyar használata is előfordulhatott (használtak ugyanis magyar nyelvű tankönyveket is). 119 Az evangélikus gimnázium alapvetően a reformátusok mintáját követte. Miskolc és környéke nyelvváltását („magyarosodását") tehát az alábbiakban vázolhatjuk. A XVIII. századi betelepítések és spontán vándormozgalmak eredményeképpen az eredetileg magyar nyelvű településegyüttes lakosságának jelentős része idegen eredetűvé vá­lik, akik a kapcsolattartás, a munkavégzés tekintetében viszonylag hamar többnyelvűvé lesznek, de identitásukat és származási nyel­vük ismeretét viszonylag hosszabb ideig megtartják. 120 Két-három kultúra, szokásrendszer és nyelv kisebb-nagyobb mértékű párhuza­mos ismerete azonban nyilvánvalóan meggyengíti az eredeti identi­tást, és olyan helyzetet hoz létre, amelyben lehetségessé válik annak megváltoztatása. Ez a helyzet a XIX. század közepén áll elő és az általunk vizsgált időszak után válik meghatározóvá. Miskolc XIX. század folyamán kialakuló társadalmi és közélete - a színházi elő­adások, az egyesületek, a sajtó és minden valószínűség szerint az ipari-kereskedelmi vállalkozások számottevő részének munkanyel­ve ugyanis már a század elejétől fogva magyar nyelvű, és 1843­1844-től kezdve ez utóbbi lesz a teljes központi és helyi államigaz­118 PAPP K. 2000, DIENES D. 2000. vö. SZENDREI J. 1904. 420-423. p. 119 PAPP K. 2000, DIENES D. 2000. 120 NEMCOVÁ, B. 1963. 12, 25-26. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom