Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A VÁROS NÉPESSÉGE
„a zsidók mély hajlongások közepette ajánlgatták, hogy cservonyeceinket felváltják forintra; de nem kevésbé untattak bennünket a szlávok is zaklató kérdezősködésükkel. Holnap reggel kezdődik az országos vásár, és azért igen sok paraszt jött be a szomszédos falvakból." 114 Ha maguk az érintettek etnikai identitása sem mindig teljesen szilárd, illetve nem pontosan meghatározható, akkor nem meglepő, hogy időközönként az őslakosság sem tudott kiigazodni közöttük. Egy 1783. évi kihallgatás során együtt arat Vályi András csizmadia mester, inasa, felesége, szolgálója és négy „pénzes munkások". Utóbbiakat a kihallgatás során hol „két polyka leányoknak" hol „tóth asszony és egy tóth leánynak" nevezik. 113 A Felvidékről érkező vándormunkások esetében egyébként az „orosz", „tót" és „polyákp oly ka" elnevezés keverése több ízben is előfordul. (Lehetséges azonban, hogy a „polyka" alatt nem lengyel etnikumot, illetve lengyel anyanyelvet kell értenünk, hanem a Szepesség 1772-ig Lengyelországhoz tartozó területéről való származást.) Forrásaink alapján úgy tűnik azonban, hogy ez a bizonytalanság elsősorban a római, illetve görög katolikus hitvallást követő szláv etnikai csoportok esetében gyakori. A nyelvileg, felekezetileg, kulturálisan és foglalkozásuk tekintetében is jobban elkülönülő görögök, németek, zsidók esetében világosabb a különbségtétel, mely nem egyszer szidalomként, konfliktust erősítő tényezőként jelenik meg a mindennapi életben. 110 Nyelvhasználat tekintetében az egyházak is kevertek voltak. A római katolikusok esete egyszerűbb volt, mert ők a huszadik század második feléig a latint használták a szertartások nyelvéül, a prédikációk azonban a „nép nyelvén" hangzottak el. (Nem tudjuk, hogy ez pontosan mit jelent, de elképzelhető, hogy a magyar mellett más - elsősorban szlovák - nyelvű szentbeszéd is elhangozhatott, hisz az egyházlátogatásokból kitűnően a XVIII. századi plébánosok magyar mellett mindig beszéltek szlovákul.) 117 Az evangélikus egyház114 ANTALFFY GY. 1975. 130-131. p. 115 B.-A.-Z. m Lt. Iv. 501 /c. XVII. XIX. 4372. 116 A források az adatok sorrendjében: B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. Spec. XII. 211., IV. 501 /c XVII. XVII. 3761., uo. XVIII. 4188. 117 FLE. AV. Canonica visitatiok, 3412. rsz. (1746) vö. KOVÁCS B. 1998.