Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

„a zsidók mély hajlongások közepette ajánlgatták, hogy cservonye­ceinket felváltják forintra; de nem kevésbé untattak bennünket a szlávok is zaklató kérdezősködésükkel. Holnap reggel kezdődik az országos vásár, és azért igen sok paraszt jött be a szomszédos fal­vakból." 114 Ha maguk az érintettek etnikai identitása sem mindig teljesen szilárd, illetve nem pontosan meghatározható, akkor nem meglepő, hogy időközönként az őslakosság sem tudott kiigazodni közöttük. Egy 1783. évi kihallgatás során együtt arat Vályi András csizmadia mester, inasa, felesége, szolgálója és négy „pénzes munkások". Utóbbiakat a kihallgatás során hol „két polyka leányoknak" hol „tóth asszony és egy tóth leánynak" nevezik. 113 A Felvidékről érkező vándormunkások esetében egyébként az „orosz", „tót" és „polyák­p oly ka" elnevezés keverése több ízben is előfordul. (Lehetséges azonban, hogy a „polyka" alatt nem lengyel etnikumot, illetve len­gyel anyanyelvet kell értenünk, hanem a Szepesség 1772-ig Lengyel­országhoz tartozó területéről való származást.) Forrásaink alapján úgy tűnik azonban, hogy ez a bizonytalanság elsősorban a római, illetve görög katolikus hitvallást követő szláv etnikai csoportok ese­tében gyakori. A nyelvileg, felekezetileg, kulturálisan és foglalkozá­suk tekintetében is jobban elkülönülő görögök, németek, zsidók ese­tében világosabb a különbségtétel, mely nem egyszer szidalomként, konfliktust erősítő tényezőként jelenik meg a mindennapi életben. 110 Nyelvhasználat tekintetében az egyházak is kevertek voltak. A római katolikusok esete egyszerűbb volt, mert ők a huszadik század második feléig a latint használták a szertartások nyelvéül, a prédi­kációk azonban a „nép nyelvén" hangzottak el. (Nem tudjuk, hogy ez pontosan mit jelent, de elképzelhető, hogy a magyar mellett más - elsősorban szlovák - nyelvű szentbeszéd is elhangozhatott, hisz az egyházlátogatásokból kitűnően a XVIII. századi plébánosok ma­gyar mellett mindig beszéltek szlovákul.) 117 Az evangélikus egyház­114 ANTALFFY GY. 1975. 130-131. p. 115 B.-A.-Z. m Lt. Iv. 501 /c. XVII. XIX. 4372. 116 A források az adatok sorrendjében: B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. Spec. XII. 211., IV. 501 /c XVII. XVII. 3761., uo. XVIII. 4188. 117 FLE. AV. Canonica visitatiok, 3412. rsz. (1746) vö. KOVÁCS B. 1998.

Next

/
Oldalképek
Tartalom