Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

A betelepülések volumenére vonatkozóan már írásunk elején, az etnikai/felekezeti megoszlás kapcsán is utaltunk, amikor nagyon durva becslésként felvetettük, hogy a XVIII. századi végi Nagy-Miskolc lakosságának eredete közel felerészben közvetve vagy közvetlenül a bevándorlással hozható összefüggésbe. Ezen belül voltaképpen négy külön mozgalomról beszélhetünk: a vándorláshoz erőteljesen kapcsolódó, kulturálisan, felekezetileg és foglalkozásukban speciális csoportokról (görögök, zsidók, cigányok), a XVII. század végén - XVIII. század elején nem a városba, hanem főként annak környékére telepített szlovák és ruszin parasztnépességről, a XVILI. század folyamán a telepesek több hullámával létrehozott ipari falvak népességéről végül a többnyire önkéntes módon, egyénileg, de tulajdonképpen végig az egész általunk tárgyalt időszak folyamán Miskolcra bevándorló idegen (de nem feltétlenül külföldi) eredetű népességről. Az első csoporttal nem foglalkozunk részletesen. Róluk viszonylag terjedelmes az irodalom, többükről szót ejtenek e kötet más szerzői is, ráadásul demográfiai szempontból az általunk vizsgált időszakban nem nagy a szerepük. A görögök száma fénykorukban a XVIII. század utolsó harmadában - sem múlta felül Nagy-Miskolc népességének 2 százalékát, a cigányok 1848 előtt pedig még ezt a szintet sem érték el. Egyedül a zsidók létszáma az, amely az 1810-es évektől kezdve népességi szempontból is egyre inkább tényezőnek tekinthető, de igazán komoly szerepet ők is csak a XIX. század közepétől játszanak (ami - nem mellékesen - azt is jelenti, hogy a rájuk vonatkozó források mennyisége és minősége is csak ettől kezdve igazán számottevő).

89 A Miskolc környéki falvak lakossága a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc vége között gyakran mozgásban volt, a népesség megszilárdulása csak az 1700-as évek végére következett be. Felsőgyőr, Csaba, Szirma, Görömböly történetében több ízben előfordulnak átmeneti elmenekülések és települési mozgalmak.

90 Utóbbiak - figyelemmel az ország középső részének ritka népességére - a 89 Lásd erre vonatkozóan DOBROSSY I. 2000., CSÍKI T. 1999, LUPOVITCH, H. 1996, TÓTH P. 1993. vö. NAGY P. 1998. 90 SOÓS I. 1985., VERES L. 1984, BAÁN I. 1996.