Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

lepüléseire, a munkavállalási célú vándormozgalmakban Borsod me­gye igen sok helységének lakossága részt vett. Ehhez kapcsolódik, hogy nem ejtettünk igazán szót a nem ipari és nem szolgálatvállalá­si célból történt egyéb ideiglenes jellegű gazdasági célú, illetve munkával kapcsolatos vándormozgalmakról. Bár e témakörről Viga Gyula számos úttörő jellegű elemzést készített 87 többségük azonban a XIX. század végére - XX. század elejére vonatkozik. A forrásokból egyértelmű - főleg a Diósgyőri Kamarai Uradalom tiltó rendelkezé­sekből -, hogy a Bükk vidéki falvaknak az a népessége, amelyik az üveghuták arrébb költözése után jövedelem nélkül maradt, illetőleg nem nyert alkalmazást az uradalom különböző iparral, erdővel kap­csolatos gazdasági tevékenységeiben, kénytelen volt bizonyos ván­dortevékenységek végzésére annak érdekében, hogy megélhetését biztosítani tudja. (A hutás falvak ökológiai adottságai a földműve­lésből való kizárólagos megélhetést gyakorlatilag nem tették lehető­vé.) Fuvarosként, alkalmi árusként faterületeket, tűzifát, szenet szál­lított és adott vagy cserélt a környező települések népességével, ille­tőleg a mezőgazdasági munkacsűcsok idején bekapcsolódott a síkvi­déki települések, valamint a miskolci szőlők művelésébe, avagy az állatok őrzésébe is. Mindez azonban nehezen pontosítható addig, míg az uradalom vonatkozó Országos Levéltárban őrzött forrásait a kutatás részletesebben fel nem dolgozza. 88 Az eddig tárgyalt vándormozgalmak tűlnyomó többsége vagy ideiglenes jellegű volt, vagy egy eredetileg ideiglenesnek gondolt akció változott végleges letelepedéssé. Voltak azonban olyan ván­dormozgalmak is, amelyek eleve a véglegesség célzatával keletkez­tek, illetőleg földesúri, hatósági ösztönzés is segítette végbemenete­lüket. E vándormozgalmakat szoktuk összefoglaló néven telepítés­nek/visszatelepülésnek nevezni. Bár erre vonatkozóan mindig Dél­Magyarországot szokták mintának tekinteni, a XVII. század végétől kezdve nagy a jelentősége Miskolc és környéke történetében is. 87 VIGA GY. 1985, 1986, 1988. 88 A XIX. század elején Tokajjal összekapcsolt Diósgyőri Kamarai Uradalomra vonat­kozóan kb. 140 csomónyi, közel 20 folyóméternyi iratanyag található az Országos Levéltárban, mely Miskolc története szempontjából ma még túlnyomórészt kiakná­zatlannak nevezhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom