Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

lepüléseire, a munkavállalási célú vándormozgalmakban Borsod megye igen sok helységének lakossága részt vett. Ehhez kapcsolódik, hogy nem ejtettünk igazán szót a nem ipari és nem szolgálatvállalási célból történt egyéb ideiglenes jellegű gazdasági célú, illetve munkával kapcsolatos vándormozgalmakról. Bár e témakörről Viga Gyula számos úttörő jellegű elemzést készített

87 többségük azonban a XIX. század végére - XX. század elejére vonatkozik. A forrásokból egyértelmű - főleg a Diósgyőri Kamarai Uradalom tiltó rendelkezésekből -, hogy a Bükk vidéki falvaknak az a népessége, amelyik az üveghuták arrébb költözése után jövedelem nélkül maradt, illetőleg nem nyert alkalmazást az uradalom különböző iparral, erdővel kapcsolatos gazdasági tevékenységeiben, kénytelen volt bizonyos vándortevékenységek végzésére annak érdekében, hogy megélhetését biztosítani tudja. (A hutás falvak ökológiai adottságai a földművelésből való kizárólagos megélhetést gyakorlatilag nem tették lehetővé.) Fuvarosként, alkalmi árusként faterületeket, tűzifát, szenet szállított és adott vagy cserélt a környező települések népességével, illetőleg a mezőgazdasági munkacsűcsok idején bekapcsolódott a síkvidéki települések, valamint a miskolci szőlők művelésébe, avagy az állatok őrzésébe is. Mindez azonban nehezen pontosítható addig, míg az uradalom vonatkozó Országos Levéltárban őrzött forrásait a kutatás részletesebben fel nem dolgozza.

88 Az eddig tárgyalt vándormozgalmak tűlnyomó többsége vagy ideiglenes jellegű volt, vagy egy eredetileg ideiglenesnek gondolt akció változott végleges letelepedéssé. Voltak azonban olyan vándormozgalmak is, amelyek eleve a véglegesség célzatával keletkeztek, illetőleg földesúri, hatósági ösztönzés is segítette végbemenetelüket. E vándormozgalmakat szoktuk összefoglaló néven telepítésnek/visszatelepülésnek nevezni. Bár erre vonatkozóan mindig DélMagyarországot szokták mintának tekinteni, a XVII. század végétől kezdve nagy a jelentősége Miskolc és környéke történetében is. 87 VIGA GY. 1985, 1986, 1988. 88 A XIX. század elején Tokajjal összekapcsolt Diósgyőri Kamarai Uradalomra vonatkozóan kb. 140 csomónyi, közel 20 folyóméternyi iratanyag található az Országos Levéltárban, mely Miskolc története szempontjából ma még túlnyomórészt kiaknázatlannak nevezhető.