Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

tetésekben ezen városra speciális reflexióval [= különös tekintettel]".

46 A város a fejedelemhez küldött levelei, személyes megbízottai útján is igyekezett a terheit mérsékeltetni. 1705 áprilisában a városon átvonuló, Károlyi Sándor vezette kuruc sereg tisztjeinek, a „galliai orátornak", és „többeknek sűrűen naponkint rajtunk által menetelek (kiknek hosszas előszámlálásával Nagyságod méltóságos elméjét nem akarjuk terhelni) és mindazoknak a nemes emberek által administráltatni kéntelenített vecturázás [= fuvarozás] igen meg erőtelenített bennünket."

47 A szállítási, szekerezési kötelezettség a borsodi-gömöri régióban persze nemcsak a miskolciak terheit fokozta az elviselhetetlenségig, általános panasza volt ez a vármegyék népességének. 1705 júniusában Borsod megye a miskolci lakosság igényeinek is hangot adott, amikor kérte, hogy csak a portaszámuk alapján rájuk eső szekeresek kiállítására köteleztessenek, Rákóczi azonban elutasította a kérést, amit augusztusban újra megismételtek.

48 Ez utóbbiban a fokozódó teherviselés nyomasztó voltát már a vármegye és székhelye társadalmi összetételével is kapcsolatba hozták: „Mely [elrendelt] tábori szekereket [...] arrul való Nagyságod kegyelmes parancsolata szerént nemesség immunitásával, kevés számú parasztsággal hogy tovább is véghez vitethessük (amint azelőtt is alázatosan instáltunk [= kérvényeztünk]) lehetetlennek látytyuk." 1705 őszén, épp a szécsényi országgyűlés időszakában ugyanilyen értelmű panasszal fordultak a miskolci ún. egyházi nemesek Rákóczihoz, kérve, hogy ne kelljen a parasztokra kirótt fuvarozási kötelezettségben részesedniük, mert nehezen hordozzák ezeket a 46 NAGY M. 1994. 74-75. p. 47 Idézi: NAGY M. 1994. 74. p. Ezeket illetve további vonatkozó adatokat közölt: SZENDREI }. 1904. 320-324. p. 1705 januárjában Károlyi Sándor legalább tíz napig táborozott Miskolcon. Ld. KOVÁCS Á. 1988. 73. p. 48 BÁNKUTI I. 1990. 107-108., 117-118. p.