Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

terheket. 49 Ugyanakkor a sok negatívum mellett meg kell jegyezni, hogy a háborús konjunktúrának haszonélvezői is voltak Miskolc la­kosai között, elsősorban az iparosok, akik számos megrendelést kaptak a kuruc hadsereg felszerelésére. Például Rákóczi hadseregé­nek komoly megpróbáltatást jelentett, hogy az ellenőrzésük alatt ál­ló területen kevés puskaműves dolgozott, fegyvereiket zömmel in­kább ügyes lakatosok készítették. Lónyay Ferenc Rákóczi fegyver­biztosa Mecenzéf, Rozsnyó stb. mellett miskolci mestereknek is megbízásokat adott. 50 Az ország államformáját (rendi konföderáció), Rákóczi vezérlő fe­jedelmi címét, főbb vezető tisztviselőit (például a szenátust, az an­nak elnökévé választott Bercsényi Miklós stb.), a toleráns egyházpo­litikát meghatározó szécsényi országgyűlés után 1705 végén több sorsdöntő eseményre is sor került. Megkezdődtek a nagyszombati béketárgyalások, Zsibónál pedig súlyos vereséget szenvedett az Er­délyből így kiszoruló Rákóczi. Ebben a helyzetben került sor 1706. január 30.-február 16. között a valamennyi kortárs, illetve későbbi visszaemlékező szerint is nagy jelentőségű miskolci tanácsülésre. A 24 tagú szenátus a téli hideg és az útviszonyok miatt néhány napig várakozni kényszerült, mire rendes ülést tudott tartani. Maga a feje­delem január 21-én érkezett ismét Miskolcra, s két nappal a szená­tus ülése után távozott. 51 Miskolc „nagy mezőváros az ország közepén, egynapi járásra van Egertől" - emlékezett az emigrációban a szenátus összehívására 49 Közli: NAGY M. 1994. 75-76. p. Az ún. egyházi nemesek (más néven praedialisták) csoportjának eredete a kora középkorra nyúlik vissza - eredetileg egyházi főméltó­ságok katonai kíséretéhez tartoztak -, a XVIII. századra jelentéktelenné váltak, hiva­talt nem viselhettek, jobbágyokat nem tartottak, viszont rendelkeztek a nemesi fel­kelés kötelezettségével és az adómentesség jogával. Utóbbit - bár állami adófizetés kötelezettsége alá nem vetették őket - az újkorra számos korlátozás érte, és így részt kellett vállalniuk bizonyos esetekben, például a szállítási kötelezettségekben. Ld. er­ről részletesen: LENGYEL A. 1971. 50 HECKENAST G. 1984. 377. p. 51 ESZE T. 1955. 554-555. p. Vö. 6. sz. jegyz. Az innen kiadott rendeletek, jobbágyfo­lyamodványokra született válaszok: ESZE T. 1955. 271-276. p., Károlyi Sándorhoz Miskolcról intézett levelei: GÉRESI K. 1897. 374-376. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom