Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A VÁROS NÉPESSÉGE
nemesek adatai alapján feltételezhető termékenység mértéke a XVIIIXIX. század fordulóján még átlagosnak tekinthető, amelyet - az összeírt gyermekszámok erre utalnak - Görömböly, Óhuta valószínűleg némileg meghaladtak, a többi közösség termékenysége pedig (természetesen az azonos női korcsoportokra vonatkoztatva) nagyjából hasonló lehetett. Mindez természetesen csak feltételezés, amelyet további vizsgálatok igazolhatnak (vagy cáfolhatnak meg). A termékenység mértéke azonban végig egész időszakunkon keresztül nem tekinthető változatlan szinten működő „helybejáró" folyamatnak. Mint azt e rész elején jeleztük, a házasodási és keresztelési görbék egymástól való elválása jelzi azt, hogy a termékenység mértékében a protestáns felekezetek körében a XVIII-XIX. század fordulóján változások érlelődtek. Hogy a törés a XVIII-XIX. század fordulóján Miskolcon, illetve Diósgyőrött a protestáns családok gyermekvállalási kedvében miért és hogyan következett be, arra vonatkozóan további vizsgálatokat kellene végezni, maga a jelenség azonban összességében nem annyira meglepő. Városunkban az evangélikusok és reformátusok között jóval nagyobb számban találhatók olyan társadalmi rétegek - elsősorban nemesek és értelmiségiek - akik az elsők között és a legnagyobb arányban léptek erre az útra, mivel a vagyon és a lehetőségek viszonylagos szűkével és az örökösök ehhez képest túlzott számával jellemezhető konfliktussal igen korán szembe kellett nézniük. Egyébként az általunk jelzett időszakkal egyidejűleg észlelhető Magyarország több más régiójában is a hasonló jellegű konfliktusok talaján keletkezett úgynevezett „egykerendszer" megjelenése a birtokos parasztok között. 54 A legbiztosabb jele ennek egyrészt a teljes termékenység mértékének csökkenése, másrészt a házasodási életkor felfelé tolódása. Az elsőt a református és evangélikus születések számának esésével, a házasodások és keresztelések közötti kapcsolat határozott csökkenésével valószínűsíthetjük, a korai házasságkötések arányának csökkenése és a házasodás későbbre tolódása pedig a római katolikusok adatain figyelhető meg. (Utóbbi azonban időszakunkban még nem eredményez feltűnő termékenységcsökkenést). 54 ANDORKA R. 1981.
