Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

Az emberi magatartás által történő komoly befolyásolhatóság, melyet eddig a házasodási vagy termékenységi magatartás kapcsán tapasztalhattunk azonban nem jellemzi a természetes népmozgalom harmadik, igen fontos folyamatát, a halandóságot, melynek fontosságára már több ízben, például a gyermekszám, vagy a házasodás kapcsán utaltunk. Ráadásul a halandóság az általunk vizsgált korszakban sokkal nagyobb mértékben meghatározta a népességi folyamatokat, mint ahogy azt a ma embere gondolná, mivel egyrészt jóval magasabb mértékű, másrészt kiszámíthatatlanabb időzítésű volt a XVIII-XIX. század folyamán. Akármelyik felekezet anyakönyveinek temetési adatsorait nézzük, azok legszembetűnőbb jellemvonása a meglehetősen nagy mértékű hullámzás. A halandóság ingadozása jóval meghaladja mind a házasságkötésekét, mind a keresztelésekét és változása azoknál jóval kevésbé szabályos és kiszámítható (I-II. függelék). Utóbbiakkal ellentétben ugyanis a halálozás csökkentésébe-elhalasztásába az orvostudomány viszonylagos fejletlensége miatt ekkoriban az embereknek végképp nem volt hatékony beavatkozási lehetőségük, míg a születésekbe valamelyest már igen, nem is beszélve a házasságkötésekről. Halálozási görbéink nagyjából két csoportba sorolhatók. Ha valamelyest csillapítjuk a halandóság éves hullámzását a mozgó átlagok alkalmazásával,

55 akkor azt látjuk, hogy a Miskolc környéki falvakat és a miskolci reformátusokat általában a temetési bejegyzések hullámzásával párosuló szinten maradás, míg Szirmát, Diósgyőrt, valamint a miskolci római katolikus és evangélikus felekezeteket a temetések számának növekedése jellemzi (I-II. függelék). A halandóság jellemzőinek áttekintése után azonban ismét meg kellett állapítanunk, hogy az első benyomások csak látszólagos változásokat mutatnak, mivel a temetési bejegyzések növekedése többnyire nem a halandóság romlását, hanem a nyilvántartások minőségének javulását jelenti. XVIII. századi adatainkban ugyanis - különösen a re55 A mozgó átlag esetünkben a grafikon minden egyes évre megadott érték, valamint az azt megelőző és követő 4-4 év átlaga. Alkalmazása csillapítja a nem túl lényeges mértékű éves ingadozásokat, de a számottevőbb nagyságú felugrásokat és zuhanásokat nem szünteti meg. Alkalmazásával a vizsgált népmozgalmi jelenségek fontos tendenciái világosabban megfigyelhetők anélkül, hogy azok hullámzását teljes mértékben kiküszöböltük volna.