Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

közötti nemes háztartásfők családja a valós termékenység mértékére nézve támpontokat adott és bizonyos becslési lehetőséget nyújtott. 7. táblázat A gyermekek számának megoszlása Miskolcon a férfi háztartásfők kora szerint A háztartásfő Összesen 20-29 30-39 1 4M9 1 50-59 60 év feletti Összesen éves 60 év feletti Összesen Átlagos gyermekszám Nem nemesek 1788 1,21 2,02 2,60 2,29 2,44 2,26 Nemesek 1813 1,24 1,54 1,80 1,86 1,53 1,67 Nemesek" 1813 3,72 3,34 A gyermektelen családok aránya (%) Nem nemesek 1788 36,7 10,7 14,8 12,5 33,3 1322 Nemesek' 1813 71,9 45,6 38,0 31,8 44,3 45,9 Nemesek" 1813 36,0 23,0 19,0 16,0 22,0 23,0 * Csak férfiak illetve fiúk. Becslés a teljes gyermekszámra. 1788. évi adataink szerint a „népszámlálási termékenység" csúcsát a nem nemesek 40-49 éves korú férfiak által vezetett háztartásaiban összeírt 2,6 gyermek jelenti, míg az 1813. évi nemesi összeírás szerint 1,8-1,9 élő fiúgyermek található egy családban. Utóbbi a nemek egyenlő arányát feltételezve összesen 3,6-3,8 főnyi jelen és életben levő gyermeket jelent. Ha az összes szülés számát szeretnénk megbecsülni, akkor azonban ehhez még hozzá kell adnunk az elhaltak számát. Erre vonatkozólag egy jóval későbbi, de pontosabb forrást használtunk fel ellenőrzésül. Az 1930. évi népszámlálás vizsgálatai szerint a 40-49 éves, 20 éve házasságban élő, mezőgazdasággal foglalkozó („őstermelő") nők - akik bár a XIX. században születtek termékeny periódusukat már a XX. században élték le - átlagosan 5,05 gyermeket szültek, amelyből 3,0 maradt életben. Ugyanez az arány az 1870 előtt születettek esetében 5,96 szülés, illetve 2,87 életben maradt gyermek volt. Vagyis előbbiek esetében az életben maradt gyermekek száma 59, míg utóbbiaknál mindössze 48 százalék volt.

50 Ha a miskolci nemesek esetében a jobbik aránnyal - a 60 szá50 Termékenységi, illetve gyermekszám-adatainkat az 1930. évi népszámlálásból vettük: MStK. 114. 1941. 72-75. p. (1930. évi népszámlálás VI.)