Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A VÁROS NÉPESSÉGE
máznak, ami egyrészt a környékbeliekre, másrészt az összeírásokban nem szereplő, a városban ideiglenesen tartózkodó népesség (szolgák, katonák, vándorúton levők, vendégek, rokonok) számlájára írandók. Vagyis úgy tűnik, hogy a modern népességstatisztika előtti korban az egyénekhez-családokhoz nem köthető nyers népességi mutatók - szemben egy kisebb méretű falu kevésbé mozgó-cserélődő lakosságával - esetünkben túl nagy bizonytalanságot hordoznak magukban. Korabeli forrásaink önmagukban viszonylag jól elemezhetők, belső összefüggéseik - mint ahogy azt a keresztelések - házasságkötések kapcsolatánál láttuk - szóra bírhatók, tendenciáik beszédesek, egymáshoz azonban kielégítő mértékű hibahatárok között úgy látszik nehezen kapcsolhatók. Egyetlen olyan forráscsoporttal rendelkezünk, amely a XVIII. század végi - XIX. század eleji népesség termékenységére nézve közvetlenül valamelyes ismeretet nyújt: azokkal az összeírásokkal, amelyeket már a háztartásszerkezet-vizsgálat alkalmával is használtunk. E forrásokban ugyanis rendszeresen feltüntették a gyermekek számát. Összeírásainkat megvizsgálva településeink több csoportra oszthatók. 6. táblázat A gyermekek illetve gyermekes/gyermektelen családok aránya Település Forrás tartalma Átlagos gyermekGyermekes Gyermektelen N Település szám családok aránya Miskolc 1778 Népesség részadata 1,83 82,5 17,5 657 Mindszent 1777 Római katolikusok 1,54 80,7 19,3 66 Miskolc 1777 Görög katolikusok 1223 68,2 31,8 56 Diósgyőr 1765 Adózók 2,13 90,5 9,5 294 Görömböly 1777 Római katolikusok 2,66 92,! 7,9 43 Óh uta 1765 Adózók 2,55 87,1 12,9 31 Zsidók' 1796 Taxa fizetők 2,21 85,3 14,7 76 Cigányok" 1838 Letelepedett életmódot folytatók 1,71 89,6 10,4 106 Miskolc, Diósgyőr, Hejőcsaba. Miskolci járás.