Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A VÁROS NÉPESSÉGE
Az átlagos gyermekszám tekintetében kiemelkedik Görömböly és Óhuta, ezt követi mérsékeltebb értékekkel Diósgyőr, illetve a zsidó népesség, majd Miskolc, Mindszent és az 1830-as évekből származó cigányokra vonatkozó összeírás. 47 A sort a miskolci görög katolikusok zárják az 1,23 gyermek/háztartást mutató igen alacsony adattal, bár ez több szempontból is kérdésesnek látszik. 48 Miskolc és Mindszent alacsony átlagos gyermekszáma és 18-19 százalék körüli gyermektelenségi aránya egyrészt az eltérő társadalmi összetételre, a városias életmódra, másrészt az özvegyek töredékcsaládjainak számottevő mértékére utalnak. A cigányok meglepően alacsony gyermekszáma valószínűleg az összeírt házaspárok viszonylagos fiatalságával magyarázható. 49 Ezzel szemben Görömböly és Óhuta, illetve Diósgyőr és a zsidó népesség különbsége esetében vélhetőleg tényleg eltérő magasabb termékenységi szintről van szó. (Lásd XI. ábra.) Miskolc már többször hivatkozott 1788. évi adatait használva megállapíthatók a különböző társadalmi rétegek családjainak gyermekszámában kimutatható különbségek is. A legmagasabb gyermekszámmal és a legtöbb sokgyermekes családdal a nemesek rendelkeznek, az egyéb nem nemes társadalmi rétegek valamint a kézművesek inkább csak abban különböznek egymástól, hogy utóbbiak között a gyermektelen családok aránya lényegesen magasabb. Adataink világos értelmezéséhez azonban tovább kellett vizsgálódnunk, mivel az egy családra eső átlagos gyermekszámot rendkívül erősen befolyásolja a szóban forgó társadalmi réteg korszerkezete. Azokban a rétegekben, ahol több a fiatal házas, nyilván lényegesen 47 A forrásokra nézve lásd a 14. és 22. jegyzeteket. 48 A forrás egy görög és római katolikusok közötti felekezeti vita terméke, ahol csak a görög katolikus személyeket írták össze gyakorta háztartástól függetlenül. Vagyis a jegyzékben nem egy szervesen felépült helyi közösség adatait látjuk, hanem egy kiragadott csoportot, amely bőven tartalmaz átmeneti jellegű vándornépességet és vélhetőleg nem teljes családokat is. Mindezt az irreálisan magas, közel 32 százalékos gyermektelenségi arány is aláhűzza. 49 Ez vagy abból fakad, hogy egy részük friss jövevény az összeírás időpontjában, vagy arra vezethető vissza, hogy körükben a fiatalok korán házasodva korán külön is válnak szüleik háztartásától. (Jelenleg nem ismerünk a kérdés eldöntésére segítségül szolgáló, a cigányság családszervezetére vonatkozó részletes, történeti forrásokon alapuló kutatási eredményeket.)
