Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A VÁROS NÉPESSÉGE
zik. 28 Figyelemre méltó az a jelenség, hogy a nők száma és aránya sokkal magasabb a szolganépességben - ez a XIX. századi nagyvárosok jellemzője -, ugyanakkor jóval kevésbé látszik az, hogy egyegy tevékenységre specializálódtak volna. Adataink közvetve azt sejtetik, hogy többségük olyan „mindenes" típusú szolgáló, aki a korabeli munkamegosztási rendben nőkre osztott tevékenységek szinte mindegyikében valószínűleg közreműködött. (Ez viszont inkább a falusi birtokos paraszti háztartások szolgatartására jellemző.) Végezetül még egy megjegyzés. Forrásaink alapján úgy tűnik, hogy indokolt volt a szolgákat és kézműveslegényeket/inasokat együttesen tárgyalnunk, mivel a két kategória között nem mindig és nem minden tekintetben volt éles határvonal. Erre utal például az a tény, hogy a kézműves famíliákban egyetlen férfiszolgát sem találunk, kizárólag szolgálólányokat. Feltehetőleg a mesterek az ipari tevékenységekhez nem tartozó egyéb ház körüli munkákat is inasaikkal, legényeikkel végeztették el, sőt a háztartás esetenként folytatott mezőgazdasági tevékenységeibe (aratás, nyomtatás) is bevonták őket. 29 NÉPESEDÉSI FOLYAMATOK 30 Az eddigiekben Miskolc és a környező települések népességének összeírások és népszámlálások segítségével megállapítható szerkezetét próbáltuk meg leírni, és röviden jellemezni. Ez az ábrázolás azonban voltaképpen állóképek sorozata, amely önmagában nem elegendő ahhoz, hogy világos tájékoztatást kapjunk a vizsgált társadalom demográfiai helyzetéről. Az állóképek egyrészt hosszabb idő óta működő demográfiai folyamatok eredményei, másrészt e folyamatok következtében tulajdonképpen pillanatról pillanatra változhatnak. Ha esetünkben lehetőség lenne 5-10 évenkénti újra rajzolásukra, bizonyára nem találnánk közöttük két teljesen egyformát. Ennek azonban forrásaink szűkössége határt szab, ugyanis, mint azt 28 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b Spec. XXII. 56. doboz. (Prot. curr. 1770.) 29 B.-A.-Z. Lt. IV. 1501/e 19. cs. Folyamodások 1798. 30 A fejezet alapvetően Miskolc és a környékbeli települések anyakönyvi adataira épül, külön csak az ettől eltérő vagy ezt kiegészítő forrásokat jelezzük.
