Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A VÁROS NÉPESSÉGE
korábban már említettük, a demográfiai jelenségek, illetve jellemzők többségéről mindössze egy-két részletesebb forrásunk van az egész vizsgált, 150 évet átölelő időszakra vonatkozóan. (Ezt azonban nem panaszként írtuk le, többnyire más magyarországi városok egykorú demográfiai helyzetét sem könnyebb leírni, a ránk maradt források ott sem lényegesen gazdagabbak.). A következőkben tehát a Miskolcra és környékére a XVIII. században, illetve a XIX. század első felében jellemző demográfiai folyamatok bemutatására - az állóképekkel szembeállítva: a dinamikus megközelítésre - teszünk rövid kísérletet. A legismertebb és egyúttal a legalapvetőbb demográfiai folyamatokat a házasságkötések, születések és halálozások jelentik. Kezdjük közülük a házasodással, hisz mint láttuk, a miskolci népesség elsöprő többsége felnőtt életét házasságban töltötte, míg a halál közbe nem szólt. Hiába rajzoljuk meg azonban a házasságkötések eseménysorozatának számát a XVIII. századtól a XIX. század közepéig ábrázoló felekezetenkénti vonalakat, ezek kevés következtetési lehetőséget nyújtanak számunkra az adott korszakra vonatkozóan. (Lásd X. ábra.) Úgy tűnik ugyanis, hogy az ekkoriban felekezetenként külön-külön vezetett házasodási anyakönyvek alapján rajzolt görbék kisebbnagyobb ingadozással az egyes egyházakhoz tartozó népességek létszámának növekedését vagy stagnálását követik. Egyenként nézve a római katolikus házasságkötések viszonylag gyors, hatványozott ütemű növekedést mutatnak, a református és evangélikus adatok azonban ennél szeszélyesebb görbéket írnak le, és hol stagnálással, hol lassú emelkedéssel jellemezhetők. 31 Összességében azt mondhatjuk, hogy a miskolci házasodások folyamatának egyetlen igazán szembetűnő jellemvonása, hogy valójában nem követi azokat az ingadozásokat, amelyek a későbbiekben tárgyalt halandósági görbéken láthatók. Az a benyomásunk, hogy a többnyire járványok okozta népességi katasztrófák nem hatnak ki érzékelhető módon a 31 A római katolikus házasságkötések növekedése jó közelítéssel hatvány alapú trenddel írható le, a református és evangélikus házasságkötések alakulását azonban nem sikerült ehhez hasonló egyértelmű trenddel jellemeznünk.
