Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

paticsból, és kombinálhatták is a technikákat. 508 A házakat gazzal (zsúppal), náddal vagy zsindellyel fedtek, csak a XIX. százában je­lent meg a cseréptető. Az ablakok üvegezése és házak fűtése is kü­lönféle lehetett, az ólomba foglalt üvegkarikák mellett egyre gyako­ribb a fába foglalt üveg. Még a XIX. században is általános a bog­lyakemence, de gyorsan hódít a cserépkályha, s egyre gyakrabban cserélik erre a régi kemencét. 1768-ban Draskóczi Cseper János a házán újításokat végez, s itt együtt vannak a régi és újabb formák is. A lakóház régi ólomüveg ablakait megnagyobbítja, kibéleli, de készít egy kisebb fába foglalt ablakot is. Csináltat egy sütőkemencét és egy kívülről fűthető „kályhás kemencét", miután mind a lakó­házban, mind a kamarában elbontatja a boglyakemencéket. Az ajtó­kat pléhvel erősít meg, új zárakat szereltet fel. A pitvarban épít egy tűzhelyet (kisded konyhát katlannal). 509 A telek tartozéka volt még a konyhakert, esetleg a kenderföld. 510 A nemesi rezidenciák végében is ott voltak a kiskertek, így a neves középkori eredetű Hunyad utcai Patay-kúriában is, zöldségverem­mel együtt. 511 Mivel a város szélén hiányzott a kertövezet, a miskol­ci gyümölcskultúra a szőlőaljak mellett a beltelkekre korlátozódott. A legkedveltebb volt a telkeken is a szilva, akárcsak a szőlőben. 512 A miskolciak változatos fajtájú és jelentős mennyiségű gyümölcsöt ter­mesztettek az intravillanumban, egy Zsolcai kapuban lévő kertben 1790-ben 18 termő meggyfa volt. 513 Pap György Szirma utcai telkén 1790-ben 34 gyümölcsfát (már termő oltványok cseresnye- és szilva­508 Adamusz György uramnak az Újvároson a Pece-soron lévő quantumos fundusa raj­ta lévő kőépülettel, hason szoba, egy pincéből álló java [...] A Piac utcán lévő quan­tumos fundusa, rajta lévő kőépülettel, mely különös 3 szobákból áll, vagyon az ura­ság sóháza szomszédságában, becsültetett 1000 Rf-ra. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 655. Takács Mihály uram Torony alatt lévő quantumos fundusa, rajta lévő faépület­tel becsültetett 280 Rf-ra. 1791. 1501/b. V. 910. A Fazekas utcában az a ház, amely fonadékkal tapaszos., a pitvarban lévő konyhával és az benne lévő kályhával 61 vonás forintokra. 1792. 1501/b. V. 987. A Pece mellett vitézlő Szalay Pál uram fun­dusán Tóth Miklós háza. sárral épült másfél such vastagságú kőfal, hátrulsó fal ke­resztül vályogfal, az alja pedig kőből. 1787. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 271. 509 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 5. köt. 443-445. pp. 510 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 5. köt. 303. p. 511 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 4. köt. 674. p. 512 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 579. 513 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 791.

Next

/
Oldalképek
Tartalom