Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

az egyházi cikkelyeket, és mint olyanokat, amelyek az Isten Igéjén alapulnak, és a kegyeseknek (bármely helyen és rendben éljenek) épülésére szolgálnak, hagyják helybe, erősítsék meg és parancsolják meg, hogy azokat mindenek megtartsák, hogy az egyház az apostolok rendelete szerint siessen könyörgését kiönteni minden mások előtt a hatóságokért." A fenti két cikkből világosan látszik az egyház kivonulása a törvénykezés bizonyos területeiről: még a tízparancsolat, az emberi együttélés szabályainak betartását is a szekuláris törvénykezésre hagyja. Megerősíti viszont, illetve felújítja az ókeresztény korból származó hagyományt, az eklézsia megkövetését. Kiköti, hogy ez szigorúan az egyház, az eklézsia, tehát a közösség ügye, és azok ellen alkalmazható, akiket „az ördög meglepett." A későbbiekben részletesen foglalkozunk a két cikknek és az új gyakorlatnak, az új szemléletnek a hatásával, amelyet azok a (mezővárosok, főképpen Miskolc közösségének életére gyakoroltak. Az esperesek között a Tolnai Vincét követő, ismeretlen szolgálati helyű lelkész Fegyverneki Izsák,

44 akiről azonban nem tudunk többet. Annál jobban ismerjük viszont az őt követő Ungvári Andrást, aki miskolci lelkész, és 1607-től 1612-ig bizonyosan a borsodi egyházmegye vezetője. Őt követi Nagytállyai Fabricius Tamás szikszói lelkész 1612 tavaszától 1617 decemberéig, majd Szegedi Benedek 1638 tavaszáig. Utána a nagyhírű erdélyi püspök testvére, a szikszói papként szolgáló Geleji Gáspár tölti be az esperesi tisztet 1645. január 29-ig, majd őt egy szintén szikszói lelkész, Jánosi Bálint követi 1646-ban. A következő adat, az 1656. évi vizitációs jegyzőkönyv már a miskolci lelkész Szentlászlai Balázst említi esperesként, akit 1665-ben vált fel Szalóczi Mihály sajószentpéteri pap, 1674 tavaszáig töltve be a szeniori hivatalt. Ekkor Baczoni András szikszói lelkész lesz az esperes 1678-ig, amikor Kapossy István rimaszombati pap nevét olvassuk, mint az egyházmegye szuperintendensét (!)

45 az egyik egyházmegyei kivizsgálás kapcsán. Baczoni és Kapossy neve azonban nem szerepel a vizitációs jegyzőkönyvben. - Őket követi 1684-től 1687-ig Szántai Mátyás szikszói pap, majd 1687-től 1691-ig Harsányi Móric István rimaszombati pap, volt gályarab lesz 44 ZOVÁNYI J. 1977/b. 94. p. 45 A megnevezés ellenére sem püspökről van itt szó, hiszen, mint láttuk, ez csupán egyetlen egyházmegye vezetőjének titulusa.